További Tudomány cikkek
-
Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja - A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
Egy kutatócsoport a Neander-völgyi ember és a gyenyiszovai ember genomját vizsgálta. (Ez utóbbi a Homo nemzetséghez tartozik; az első maradványait csak 2008-ban fedezték fel az Altaj vidékén, a Gyenyiszova-barlangban.)
A most vizsgált génszekvenciánkat november 18-án mutatták be a Royal Society találkozóján. Ezek alapján gyanítható, hogy harmincezer éve az európai és ázsiai emberfajok között a véltnél gyakrabb lehetett a fajok közötti keveredés. Ez mindenkit érintett, még az Ázsiában élő, egyelőre ismeretlen ősembereket is.
Ezek alapján arra következtethetünk, hogy egy Gyűrűk Ura-szerű világról van szó – hogy emberszabásúak népesítették be – jegyezte meg Mark Thomas, a University College London genetikusa, aki nem vett részt a kutatásban.
A Neander-völgyi és a gyenyiszovai ember első génszekvenciái forradalmasították az emberi faj eredetével foglalkozó tudományokat. Ezekből kiderült, hogy a fajok egymás közötti szaporodása lehetett az egyik fő oka a mai genetikai sokszínűségünknek.
Azok az emberek, akiknek az eredete Afrikán kívül esik, a Neander-völgyi emberek genomjának 2 százalékát örökölték. Egyes óceániai populációk, például a pápua új-guineaiak vagy az ausztrál őslakosok még mindig hordozzák a gyenyiszovai ember génmaradványainak 4 százalékát.
A gyenyiszovai ember végigdugta a világot
David Reich, a Harvard Medical School genetikusa szintén ott volt az eseményen. Szerinte a kutatók elemzése rossz minőségű genomszekvenciákból indul ki, amik tele vannak hibákkal és hiányosságokkal.
Ugyanakkor Reich és munkatársai szintén végeztek hasonló vizsgálatokat, de ők jobb, majdnem az emberivel megegyező minőségű genomokat vizsgáltak. Ezek alapján a gyenyiszovai ember a neandervölgyiekkel is keveredett, valamint a ma élő ember ősével, akiknek a leszármazottai ma Kelet-Ázsiában élnek.
Reich és munkatársai még azt is kimutatták, hogy a gyenyiszovai ember egy másik, mára kihalt ősemberfajjal is keveredett; ezek körülbelül harmincezer évvel ezelőtt éltek, átmenetet képezve a mai és a Neander-völgyi ember között. Hogy velük mi történhetett, azt senki nem tudja.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!