Nagyobb lehet az aszteroidaveszély
További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
Egy aszteroidavadász űrtávcső építését tervező alapítvány szerint a városokat letarolni képes kisbolygók becsapódásának nagyobb a kockázata, mint eddig gondoltuk – írja az MTI. „Népszerű tévhit, hogy a meteorit-becsapódások szélsőségesen ritkán következnek be” – mondta Ed Lu, egykori űrhajós, aki most a kaliforniai székhelyű B612 Alapítványt vezeti. A szervezet honlapján kedden közzétett egy videót, amely a vizsgált időszakban a Földnek ütköző meteoritokat mutatja be.
A nukleáris robbantásokat figyelő, az atomcsend-egyezmény betartását felügyelő globális szervezet (CTBTO) kimutatása szerint 26 aszteroida csapódott be a Föld légkörébe 2000 és 2013 között. Ezek közt szerepelt az oroszországi Cseljabinszk légterében 2013. február 15-én felrobbant meteorit is, melynek detonációjától ablakok törtek be, és a törmelékek több mint ezer embert sebesítettek meg.
Egy 40 méteres meteorit is teljesen le tud tarolni egy várost a Föld színéről. „Olyan lehet, mint egy hatalmas társasház, amely a hangsebesség ötvenszeresével, körülbelül 61 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguld” – magyarázta Lu.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) már rendelkezik olyan programmal, amely az egy kilométeresnél nagyobb meteoritokat figyeli. Egy ekkora, körülbelül hegynagyságú objektummal való ütközésnek világméretű következményei lennének.
A Föld mintegy 65 millió évvel ezelőtt ütközött össze egy nagyjából 10 kilométeres aszteroidával, a katasztrófa megváltoztatta a bolygó éghajlatát, és feltehetően a dinoszauruszok – valamint az élőlények többségének – kipusztulását okozta.
Lu szerint Cseljabinszk tanulsága az, hogy még egy húszméteres meteorit is jelentős pusztítást hajthat végre. A városokat elpusztító aszteroidák az előrejelzések szerint száz évenként egyszer érnek a Föld közelébe, ám az előrejelzések alapjául szolgáló adatok Lu szerint nem kielégítőek.
A B612 alapítvány magánfinanszírozású infravörös űrtávcsövet építene. A Sentinelnek nevezett űrteleszkóp feladata az lesz, hogy megtalálja a Földre veszélyt jelentő meteoritokat, előreláthatóan 250 millió dollárba (56 milliárd forint) fog kerülni. Egyébként nem az alapítvány az első lehetséges aszteoridavadász, egy ideje többen is ilyen terveket készítenek.
Az alapítvány neve Antoine de Saint-Exupery francia pilóta és író A kis herceg című regényéből származik, amelyben a B-612 nevű bolygóról indul útjára a címszereplő, az égitest egyetlen lakója, hogy szomszédjait megismerje, és végül a Földön kötött ki.