További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
88 éves korában meghalt Alexander Shulgin, az ecstasy feltalálója; több különböző betegséggel, többek között májrákkal is küzdött. 2010-ben, 84 éves korában Shulgin már súlyos beteg volt, de még ekkor is két új triptaminon dolgozott.
A hetvenes években Shulgin szintetizálta az MDMA (metiléndioxi-metamfetamin; pontosabban: 3,4-metiléndioxi-N-metil-amfetamin) nevű szert, akkor még pszichiátriai célokra. A nevéhez több mint kétszáz pszichoaktív vegyület feltalálása fűződik.
Feleségével, Ann-nel közösen írták a PIKHAL (Fenatilaminok, amiket ismertem és szerettem) és TIKHAL (Triptaminok, amiket ismertem és szerettem) című könyveket – a címek magukért beszélnek. Shulgin részletes naplókat írt a pszichoaktív szerekkel szerzett tapasztalatairól; a kísérleteket saját magán végezte.
Az MDMA-t először a Merck gyógyszertár állította elő 1912-ben, de a szer teljes potenciálját egészen 1976-ig nem ismerték föl; ekkor kapott a szerből az egyik diákjától. Ekkor készített először MDMA-t, egy saját maga által fejlesztett eljárással, majd a szert megmutatta egy kaliforniai pszichológus ismerősének, Leo Zeffnek. Zeff a praxisában is használni kezdte az MDMA-t: a poszttraumás stresszen átesett pácienseinek is adott belőle. Mégsem gyógyszerként lett világhíres, hanem partidrogként.
Ha nincs ecstasy, nincs zenei forradalom
A nyolcvanas években, az acid house robbanása után az elektronikus zenék és a nagy, szabadtéri rendezvények egyre népszerűbbé váltak. A rave-eken már a tabletta formájában kapható ecstasy volt a legnépszerűbb partidrog, aminek az MDMA volt az aktív komponense. Az elektronikus zenei partik elterjedése volt a popzene történetének utolsó, igazán nagy áttörése, és ebben az ecstasynak nem kis szerepe volt.
John Major kormánya természetesen halálra rémítette, hogy több tízezren szórakoznak szabadtéri rendezvényeken, ezért a Criminal Justice and Public Order Act 1994-gyel gyakorlatilag betiltotta a szabadtéri elektronikus zenét. A hatóságokkal viszont Shulginnak is meggyűlt a baja. 1994-ben a DEA házkutatást tartott a laboratóriumában, és azt állították, a PIKHAL és a TIKHAL az illegális drogok receptjeit tartalmazó szakácskönyvek.
Az ecstasy még mindig népszerű kábítószer: az Egyesült Királyságban többet vesznek belőle, mint a Red Bullból .
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!