Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A kaukázusi medvetalp smafu

2014.06.28. 09:25 Módosítva: 2014-06-28 09:26:47
Nem a kaukázusi medvetalp az egyetlen inváziós növény itthon, sok más mellett van olyan is, amit mindenki ismer: az allergiások életét megkeserítő parlagfű sem őshonos. A méheknek jó, a vaddohány gyökértarackja mégis hatalmas károkat okozhat, ráadásul mérgező. Akkor miért és hogyan kerültek ide? Egyáltalán mi számít őshonos növénynek? Legalább hasznuk is van?

Most az egész ország a gonosz, mérgező kaukázusi medvetalpon pörög (amiről végül is kiderült, hogy annyira nem is terjedt el itthon, és kordában tartható) – csakhogy nem ez az egyetlen növény, amely nem őshonos nálunk, hanem a világ másik tájáról érkezett. Az úgynevezett özönfajokból ma már jó sok van itthon, akkor is, ha csak a növényeket nézzük (korábbi, állatok hatását is taglaló cikkünket itt olvashatja).

„Őshonos fajnak az északi, mérsékelt éghajlati övben általánosságban azokat a növényfajokat tekintjük, amelyek itt vészelték át a jégkorszakot vagy utána emberi közreműködés nélkül települtek be. Lényegében azokat a fajokat nevezzük őshonosnak, melyek már a neolitikum előtt is előfordultak az adott területen” – tudtuk meg Dorner Zitától, a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) Növényvédelmi Intézetének egyetemi docensétől. 

Az őshonossal szemben ott vannak az úgynevezett inváziós fajok (invazív, azaz benyomul), más néven özönnövények is: ezek olyan, nem őshonos fajok, melyek a számukra megfelelő ökoszisztémába kerülve képesek gyors, tömeges terjedésre. Hirtelen lépnek be az élettérbe és tömegesen terjednek, ezzel veszélyeztetik a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát. 

Ma Magyarországon botanikai szempontból körülbelül 70-75 fajt tartanak számon özönnövényként. A Magyar flóra három százaléka adventív,

azaz teljes növényzetünk ekkora része érkezett teljesen más területről a kutató szerint.

A parlagfű is máshonnan jött

Különösen elterjedt özönnövény Magyarországon (vegyük észre, hogy a kaukázusi medvetalp nincs listában):

  • ürömlevelű parlagfű,
  • selyemkóró, fehér akác,
  • magas és kanadai aranyvessző,
  • ostorfa,
  • zöld juhar,
  • bálványfa,
  • gyalogakác,
  • selyemmályva.

 Az invazív fajokon belül a megjelenés időpontja alapján szakemberek két csoportot különböztetnek meg [PDF]:

  1. az Amerika felfedezése előtt megjelent növényfajokat archeofitonoknak (ójövevénynövényeknek),
  2. a későbbieket neofitonoknak (újjövevénynövényeknek) nevetik

az archeofitonok viszonylag közelebbi területekről, főleg a Mediterráneumból származnak, terjedésük jobban hasonlít a természetes flóravándorlásokhoz: a fajjal lépést tartanak természetes ellenségei is. A neofitonok távolabbról, egyetlen nagy ugrással jutottak Európába, ahol már nem találkoznak természetes ellenségeikkel. Ezen felül archeofitonok inkább mezőgazdasági gyomként okoznak problémát az ember által bolygatott területeken, míg a neofitonok között sok, természetes közösségeket is veszélyeztető faj található.

Az inváziós fajok legnagyobb veszélye az, hogy versenytársaivá válhatnak a már meglévő flóra (adott időben és területen együtt létező növényvilág) tagjainak. Dorner szerint az inváziós fajokról általában elmondható, hogy erős versengők: a termőhelyért, tápanyagért, vízért folytatott küzdelemben sikeresebbek, mint a legtöbb őshonos növényfaj.

Emiatt nagyon sok gyomnövény is az inváziós fajok közül való. Főleg a mezőgazdaság és a természetvédelem területén okoznak több problémát, de akad közöttük mérgező, illetve allergiát kiváltó növény is. Ilyen inváziós faj például a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is, amely a legelterjedtebb növények közül a legnagyobb egészségügyi problémát jelenti: a pollenallergiások egyik legnagyobb ellenfele, akár júliustól szeptemberig is megkeserítheti az érzékenyebbek életét.

Fellépnek ellenük

Az özönnövények esetleges hasznuk mellett mindenképpen problémát jelentenek, főleg akkor, ha teljesen kicsúszik a kontroll. Ezért már több európai, illetve világméretű projekt is indult kordában tartásukra. Az egyik legnagyobb próbálkozás az ALARM (Assessing LArge-scale Risks to biodiversity with tested Methods), Európában pedig DAISIE (Delivering Alien Invasive Species In Europe), ahol Magyarorszára is rá lehet keresni. Minden évben rendeznek konferenciát is a témában: a következő EMAPi (International Conference on the Ecology and Management of Alien Plant Invasions) 2015-ben Hawaii-n lesz

Az inváziós növényfajokat itthon is rendszeresen felmérik: az országot négyzetekre osztják, és megvizsgálják a különböző nem őshonos fajok jelenlétét. A legutóbbi ilyen, nyilvánosan is elérhető felmérés adatai a 2012-es állapotokat tükrözik. A magyar növényzettérkép megtalálható ezen a weboldalon.

Hasznosak is lehetnek

A szakember szerint, botanikai szempontból, ha szigorúan tartjuk magunk a fogalmakhoz a fehér akác is özönnövénynek számít, ennek ellenére erdészeti és méhészeti szempontból is igen jelentős hazánkban. A jogalkotók éppen mostanában kezdtek csatát ellene eu-s szinten, de úgy tűnik, Magyarországon pont gazdasági haszna miatt menedéket találhat. 

Kettős a megítélése a selyemkórónak vagy más néven a vaddohánynak (Asclepias syriaca), amely kiváló méhlegelő, de az egyik legveszélyesebb gyomnövény is egyben. A vaddohány mind a természetvédelmi területeken, mind pedig a termesztés területén (szántókon, ültetvényekben) nagy károkat okozhat.

„Sűrű, mélyre  hatoló gyökértarackjával behálózza a talajt és gyakorlatilag folyamatosan  kiszorítja a körülötte lévő növényeket a területről. Nem tudunk ellene hatékonyan védekezni sem a természetvédelmi területeken sem pedig a szántókon” – mondja a SZIE docense. Ráadásul a növény fehér tejnedve mérgező.

Több özönnövényre is dísznövényként került be Európába, majd elvadult. Ilyen például az amerikai alkörmös (Phytolacca americana) mely bíbor színű festékanyagát élelmiszerek, likőrök, borok színezésére használták.