Auguszta
-3 °C
2 °C

Vazelinnel ejtik csapdába a pollent

2014.06.30. 15:44

A Webbeteg.hu utánajárt,  hogyan készül a pollenjelentés és honnan tudható, hogy az allergiás mire számíthat a következő napokban. Felmentek huszonhárom méter magasra, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának egyik épületének tetejére. Ide járnak az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai hálózatának munkatársai: beveszik a pollencsapdákból az eddigi szalagot és újat tesznek fel.

Európában egységesen Hirst-típusú térfogati mintavevővel (Burkard-csapdával) végzik a pollen-koncentráció mérését. A pollencsapdák mindig magas épületek tetején, a fák koronája felett (ideálisan legalább 15 méter magasan) találhatók, és hét napnyi pollen befogására alkalmasak, de Budapesten például minden nap beszedik, és vizsgálják a pollencsapda tartalmát. A szerkezet helyét úgy választják meg, hogy a széljárást ne árnyékolja le fal vagy más felület. Egy ilyen csapda 30-50 kilométer sugarú terület pollenterheléséről nyújt információkat.

Magyarországon 19 helyszínen – minden megyeszékhelyen – 32 növény, illetve három gomba légköri pollen-, illetve spórakoncentrációját figyelik. Maga a csapda kicsi, fémből van, és egy nagy lapát segítségével folyamatosan szélirányba fordul. Van benne egy pumpa, mely percenként 10 liternyi levegőt szív be egy 2x14 milliméteres nyíláson keresztül. Ez az emberi légvételnek megfelelő levegőmennyiség.

Bekenik, megfestik

Automatizálnák

Jó ideje felmerült már az igény arra, hogy a pontos pollenszám megállapítása ne emberi feladat legyen, hiszen manapság a munkatársak napi több órát foglalkoznak a csapdába került pollenek azonosításával és számolásával. A csapdák ürítése és újratöltése a legkisebb munka, a leglassabb az adatok feldolgozása, tehát a preparált minta mikroszkópos elemzése.

A folyamatok meggyorsítására az elmúlt évek során több olyan projekt is indult, amelyeknek célja az automatikus pollenleolvasási rendszerek kifejlesztése, ám egyelőre még csak kísérleteznek olyan programokkal, melyek felismerik a polleneket, és okosíthatók, taníthatóak is.

A szerkezet belsejébe érkező levegő nekicsapódik egy dobra erősített, ragadós anyaggal, általában vazelinnel, előkezelt két centiméter széles szalagnak. Tulajdonképpen itt esnek fogságba a virágporszemek, és persze minden más, ami bejut a csapda pici nyílásán. A dob két mm/óra sebességgel forog, így vizsgálatkor még azt is meg lehet mondani, hogy az adott pollen a nap mely órájában esett csapdába.

A szerkezetben lévő, forgó dobról levett szalagot a laboratóriumba viszik, és mikroszkóppal vizsgálják meg. A ragadós szalagon nem csupán a pollenek tapadnak meg, hanem mindenféle más, apró szennyeződés is, így tulajdonképpen a légszennyezésről is lehet egy általános képet kapni a vizsgálatkor.

A szalagot egy napnyi mintát tartalmazó csíkokra vágják fel. Az így kapott pár centiméteres mintát üveglaphoz rögzítik és megfestik fuxinnal, mely általános sejtfesték. Erre azért van szükség, mert a polleneknek általában nincs színük, ezért észrevehetetlenek lennének. A mikroszkóp 400-szoros nagyítása alatt a szalag elejétől indulva azonosítják a különböző növények virágporait és számolni kezdik őket. A virágporon kívül gombaspórákat is számolnak, mivel a gombák erős allergének.

Negyvennapos szenvedés

Parlagfűpollen-riasztást adnak ki akkor, ha a parlagfű pollenszemeiből harminc darabnál többet mérnek a levegőben köbméterenként, mivel ez már minden arra allergiásnál tüneteket okoz. Az elmúlt tíz év vizsgálatai alapján, Magyarországon egy évben 28-42 ilyen nap van. A parlagfű, mely az egyik legagresszívebben allergizáló gyomnövény augusztus elejétől szeptember végéig szórja pollenjeit, a csúcs augusztus végén, szeptember elején van.

A riasztási úgy készülnek, hogy a 19 állomáson mért parlagfű (Ambrosia) pollenkoncentrációja alapján egy speciális matematikai modellt használva becslik meg heti átlagkoncentráció országos területi eloszlását. A térképhez csatolt szöveges előrejelzés alapján tájékozódhatunk a következő napok várható pollenterheléséről.

Igazából az adatok csupán tájékoztatásra jók, hiszen hiába tudjuk, mennyi a pollen, tenni ellene semmit nem lehet. Viszont felhívja az érzékenyek figyelmét arra, hogy az adott hetekben mekkora pollenterhelésre, és ezzel kapcsolatban a tünetek milyen mértékű fokozódására kell számítani, és hogy legyen náluk elegendő gyógyszer, illetve ennek tudatában tervezzék meg a szabadban tartózkodásukat.