Az amerikai miért gyógyul, az afrikai miért hal meg?

„Ez egy csodálatos nap” – mondta az ebolafertőzésből felépült Kent Brantly, miután végre elhagyhatta a külvilágtól elzárt szobáját. Rögtön meg is ölelte az összes orvost és nővért, ezzel is jelezve a világnak, hogy semmilyen veszélyt nem jelent a világra. Kollégájával, Nancy Writebollal egészen más körülmények közt, katonai repülőgéppel, rendőrök kíséretében, hermetikusan lezárt konténerekben érkeztek meg az Emory Egyetemi Kórházba, ahol heteken át kezelték őket. 

Amikor már százak haltak meg Afrikában az ebolától, és néhány amerikai orvost is megfertőzött a gyilkos kór, egyszer csak kiderült, hogy van egy szupertitkos kísérleti hatóanyag , amivel talán gyógyíthatók a betegek. Frankenstein szörnye helyes kissrác az ebola ellenszérumához képest.  

A ZMapp nevű csodafegyver egy különleges koktél, ami genetikailag módosított antitestekből áll. Normális esetben az emberi szervezet antitestekkel küzd a vírusok és baktériumok ellen, de az ebola pont az antitestek gyártását akadályozza meg.

Hogy miért van pont az USA-ban ilyen ellenszérum, amikor ott nem is fordul elő ez a kórokozó? A fejlesztések a hadsereg támogatásával indultak el, mert az amerikai kormány attól tartott, hogy a gyilkos kórt biofegyverként vetnék be terroristák. Nem is egy szérumról van szó, hanem mindjárt kettőről: az amerikai Mapp Biopharmaceutical az általa legyártott MB-003-at keverte össze a kanadai Defyrus által előállított ZMAb szérummal.

Az MB-003 gyártásának lépései:

• ebolát fecskendeztek kísérleti egerekbe
• begyűjtötték a vírusra reagáló háromféle antitestet
• beléjük nyomtak emberi DNS-t, hogy azokat ne lökje ki az emberi szervezet
• a kifejlesztett antitesteket egy genetikailag módosított növényben (Nicotiana benthamiana) növesztik nagyobb mennyiségben

A Mapp Biopharmaceutical makákókon már kipróbálta a szérumot, egy-két nappal a fertőzés után 43 százalékuk életben maradt. Valószínűleg többet hallottunk volna a szerről, ha már elkezdődött volna az emberi tesztelése.

Ennél is sikeresebbnek mondható a Defyrus széruma, ami hasonló módon készült. A vírusfertőzés után 24 órával mindegyik majom életben maradt, 48 óra elteltével már csak 50 százalékukat mentette meg a ZMAb szérum. A cég 2013. novemberi tanulmánya azt is kimutatta, hogy ha a kezelés után 10 héttel fertőződnek meg a majmok, akkor is mindegyikük túléli. Amikor 13 hét elteltével fertőzték a majmokat újra, hatból makákóból négy maradt életben.

Embereken tehát még senki sem próbálta ki ezt a szert, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ebolajárvány méretei miatt úgy döntött, ilyen súlyos helyzetben etikus, ha kísérleti stádiumban lévő gyógyszerekkel próbálják kezelni a vírussal megfertőződött betegeket. A közleményt múlt kedden adták ki, miután a libériai kormány bejelentette, hogy kapott egy szállítmányt a ZMapp nevű szerből.

A gond az, hogy

hiszen klinikai tesztek híján nem arra készültek fel a cégek, hogy azokból nagyobb mennyiséget kell elhasználniuk. Még nem tudni, hogy Brantly valóban a ZMapp szérumtól gyógyult-e meg, vagy attól a vértranszfúziótól, amit egy fiatal ebolatúlélőtől kapott. Az viszont egészen biztos, hogy a két amerikai orvos sokkal jobb ellátásban részesült, mint az az 1300 ebolás, aki máig belehalt a kórba az Atlanti-óceán túlsó oldalán. Afrikában a steril gyógyászati eszközök sok helyen hiányoznak az orvosi készletekből. 

Több cég fejleszt oltóanyagot és gyógyszert az ebolavírus ellen, de eddig egyetlen szer sem lépett a kipróbálás második klinikai fázisába, amikor a vizsgálati készítmény terápiás hatását vizsgálják embereken – így egyik sem kapott engedélyt. A klinikai tesztek időtartama nagyon változó, bizonyos esetekben csak hónapokig tartanak, de

• A GSK gyógyszergyár az amerikai Allergia és Fertőző Betegségek Országos Intézetével (NIAID) együtt fejleszt védőoltást, amely főemlősöknél biztató eredményeket mutatott. A vakcina a klinikai tesztek korai szakaszába léphet, ha erre az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (FDA) engedélyt ad. A NIAID 2014 őszére várja a tesztek indulását.
• A Johnson & Jonhson Crucell nevű részlege szintén a NIAID-dal együtt fejleszt védőoltást, amelynek első klinikai tesztjei 2015 végén, 2016 elején kezdődhetnek. A Crucell-vakcinát azért dolgozták ki, hogy további védelmet nyújtson a Marburg elnevezésű, súlyos és gyakran halálos kór ellen, amelyet az ebola családjába tartozó vírus okoz.
• A Bavarian Nordic dán gyógyszergyár az Imvanex nevű, himlő elleni védőoltását alakítja át filovírus elleni injekcióvá. (Az ebola a filovírusok közé tartozik.) Az amerikai kormány 17,9 millió dolláros (4,2 milliárd forint) szerződést kötött a céggel 2012-ben. Az Imvanex injekcióban beadható formája valószínűleg 2015-ben lép a klinikai tesztek első szakaszába.
• A Profectus Biosciences jó eredményekkel tesztelte majmokon a vakcináját. Egyetlen, izomba adott injekció megóvta az összes rhesusmajmot a megbetegedéstől, amikor három héttel később ebolavírussal fertőzték meg őket. A cég az reméli, 12 hónapon belül elkezdhetik a klinikai teszteket.
• A Tekmira kanadai gyógyszergyárnak az FDA újra engedélyezte, hogy folytathassa gyógyszere tesztelését ebolafertőzött emberek részvételével, miután múlt hónapban leállította a próbákat. A hatóság azután függesztette fel a teszteket, hogy biztonsági aggályok merültek fel a szer legnagyobb adagja miatt.
• A Biocryst gyógyszergyár BCX4430 jelű gyógyszerét a Marburg-vírus kezelésére fejlesztették ki, és a tesztek első, a klinikait megelőző fázisában van. Elemzők szerint az ebolafertőzés gyógyítására is alkalmas lehet.
• A Siga Technologies kísérleti, ST-383 elnevezésű szere meg akarja akadályozni, hogy a vírus a gazdasejtbe hatoljon, ezzel hatásosan vetne véget a szaporodási ciklusának. Állatokon már kipróbálták – közölte a gyógyszergyár.
• A Medivector japán partnerével, a Fujifilmmel közösen tárgyalásokat folytat az FDA-val, hogy a Favipiravir influenzagyógyszerét átalakítva az ebolavírus ellen is kipróbálhassák.
• A Sarepta Therapeutics ebolavírus elleni gyógyszerének klinikai tesztjei megkezdődtek, de a kormányzati finanszírozást két éve elveszítették.
• A kaliforniai MAPP gyógyszercég akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor ebolavírus elleni gyógyszerüket beadták két amerikai betegnek, akik segélyszervezeteknél dolgoztak a járvány sújtotta Nyugat-Afrikában. Mindkét páciens a javulás jeleit mutatja. A szert még csak állatokon próbálták ki.
• A Nanoviridices gyógyszergyár múlt héten azt jelentette be, hogy folytatja ebolavírus elleni szerének fejlesztését.