Ne edd meg, fiam, az az autóba kell

HIDROGÉN – HINDENBURG PADLÓGÁZZAL

Gázhajtással működő jármű, ahol az üzemanyag egy erősen robbanásveszélyes anyag? Mekkora ötlet! A Hindenburg utasai biztos tudnának mesélni róla, ha nem vesztek volna oda mind a harmincöten, amikor fölrobbant. Pedig a hidrogén az autókhoz is jól használható üzemanyagként, sőt, kapásból kétféle módon: az egyik eljárás a hidrogént hasznosító üzemanyagcellákra épül, a másik a belső égésű, de hidrogénnel működő motor. (Dugattyús motorban igen kis teljesítményre képes, rossz hatásfokkal, tehát hülyeség így felhasználni.)

Az üzemanyagcellás járművekben a hidrogén termeli az autót meghajtó elektromosságot. A hidrogénautók abban viszont különböznek az elektromos autóktól, hogy itt nem akkumulátorról jön a tápfeszültség, hanem menet közben termelődik az üzemanyagcellákból. A vegyi folyamatban hidrogén és oxigén elegyítésével állítanak elő elektromosságot, a melléktermék – vízgőz – a kipufogócsövön át távozik.

A hidrogént viszont elő is kell állítani, aminek szintén nagy az energiaigénye. Ezután 700 barra össze kell sűríteni, vagy -253 fokra lehűtve cseppfolyósítani, ami szintén energiafogyasztással jár. Hűtve tárolva két hét alatt elpárolog a tankból; ha nem engedik szellőzni, szétnyomja az üzemanyagtartályt. 

• Pozitívum: nincs károsanyag-kibocsátás, és jó jel, hogy több neves gyártó, például a Honda és a BMW is dolgozik ilyen járműveken.
• Negatívum: a tankoláshoz speciális töltőállomások kellenének, de ezekből nem sok van. Pedig kéne, mert egy tankkal csak 200-300 kilométert lehet megtenni. És hát a Hindenburg.

ELEKTROMOSSÁG – LÁNGOLÓ MOBILAKKU AZ AUTÓPÁLYÁN

Ismerősen cseng a Tesla név, ugye? A Kárpát-medencében éppúgy észbe juttathatja a vezeték nélküli elektromosságot, mint az olcsó csehszlovák lemezjátszókat. De most nem ezekről van szó, hanem az utóbbi évek egyik emblematikus járművéről, pontosabban az összes elektromos Tesla-autóról. Ezeket mind villanymotor hajtja, amit a legmodernebb akkumulátorok táplálnak.

A villanyautó ötlete nem vadonatúj: az első elektromos autók már akkor feltűntek, amikor még a benzinmotoros Ford T-modell is újdonság volt. Mára sokat finomodtak az energiafelhasználási és tárolási módszerek, és az elektromos autókat sem sújtja a korai modellek átka: a kis hatótávolság és a hosszú újratöltés.

Fotó: Thomas Trutschel

A Tesla sikere nagyrészt az új típusú lítiumion-akkumulátorok elterjedésének köszönhető; ilyenek vannak az okostelefonokban és a laptopokban is. A korábbi típusokkal ellentétben ez viszonylag gyorsan tölthető, és a menetteljesítménnyel sincs baj: a Tesla Roadster sok benzinmotoros gépet állva hagy.

• Pozitívum: A jól kiépült szerviz- és töltőállomásoknak hála ingyen végigautózhatunk Kalifornián – a kanadai határtól a mexikóiig –, de ha másfelé visz az utunk, akkor is tölthetjük az autót egy sima konnektorról. Mármint az Egyesült Államokban: itthon kevés töltő van, azok is lassúak, a lakossági áramhálózatot meg nem arra tervezték, hogy 16 ampert hajtanak át rajta 8-10 órán át.
• Negatívum: az új technológiák bevezetését gyakran kísérik hibák, és ez alól a Tesla autói sem kivételek. Azok konkrétan kigyulladnak.

BIODÍZEL – A KÖRNYEZETVÉDŐK KASSZÁM-RAKÉTÁJA

Jó hír: valóban gyártható biodízel maradék napraforgóolajból és állati zsiradékból. Rossz hír: sajnos nem elég, ha a tankba borítjuk a megmaradt sütőolajat keszegestül, hogy padlógázzal repeszthessünk Kolozsvárig. Még szerencse, hogy ehhez csak biodízellé kell finomítani a megmaradt olajat.

Az igazi megszállottak még a környékbeli éttermekből is elkunyerálják a maradék sütőolajat biodízel-alapanyagnak, így joggal gondolhatnánk, hogy pofonegyszerű a dolog. A művelet nem bonyolult, de nem is veszélytelen; ha rossz kotyvalékot gyártunk, azt csak akkor fogjuk megtudni, ha tönkremegy tőle az autó. Mondjuk kigyullad. A garázzsal és a házzal együtt. Az egész környék lángba borul. Síró gyerekek. Erdőtűz. Tűzoltók reménytelen küzdelme. A menekülésre képtelen, halott mókuscsecsemők égett csontváza a fészkekben.

Fotó: Matt Cardy

Nem hiányzik ez senkinek, ugye? Inkább kérjen tanácsot szakértőtől, ha biodízellel hajtott autót akar, meg házilag főzött üzemanyagot. A mai modern, nagynyomású dízelbefecskendező rendszereknél egyébként is tiltják a biodízel használatát, mert tönkreteszi, csak a tíz-húsz éves, adagolós motorok eszik meg zokszó nélkül.

De a dolog működik. Az üzemanyag gyártása kis kockázattal jár, de ez a Kasszám-rakétákra is éppúgy igaz, és a környezetvédelemért veszélytelenül is lehet harcolni. Ráadásul a biodízel, azon túl, hogy kevésbé szennyező, mint a fosszilis üzemanyag, még jó szagú is. Ha legközelebb Hawaiin jár, szaglássza meg őket; a Volkswagen itt futtatja a világ első biodízelautó-kölcsönzőjét, egy csomó bogárhátúval. Állítólag olyan az illatuk, mint a sült krumplis standoknak.

• Pozitívum: a szaga és a légkörre gyakorolt hatása.
• Negatívum: igen büdös lerakódások maradnak utána. Mivel biodízeles autót tartani legalább akkora felelősség, mint harci kutyát, szóval ha nincs felkészülve az üzemanyaggyártásra, járjon inkább biciklivel – főleg, hogy a gyártás energiaigénye is magas.

ETANOL – AMIT MÉG HORN GYULA SEM TUDOTT MEGINNI

„Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is!” – hangzik a népi bölcsesség. Nos, alkoholt sokféle növényből ki lehet vonni, de nem biztos, hogy minden út a pálinkába vezet. Az etanol a biodízelhez hasonlóan növényi alapú üzemanyag, és hogy milyen jó alternatívája lehet a benzinnek, azt az is mutatja, hogy sokszor a benzinhez keverik, így csökkentve a károsanyag-kibocsátást. Az EU-ban is törvény írja elő, hogy a benzinnek biokomponenst (itt: etanolt) kell tartalmaznia; az arányt nemrég emelték 5-ről 10 százalékra.

De mi az az etanol? Egy növényekből előállítható alkoholfajta, de pálinkát nem lehet főzni belőle. Legfeljebb denaturált szeszt, de azt csak azok a szovjet kolhozparasztok merték gyümölcsporral felütve meginni, akiknek ez is óriási élmény volt a második világháborúban sütött trágyás-szalmás lepények után (Horn Gyula visszaemlékezése). Az etanol ugyanakkor kiváló üzemanyag; Brazíliában a hetvenes évek óta használják, a győri Audi motorgyárában is készítenek ilyen motorokat, és több cég készít etanollal is üzemeltethető autót. (A Suzuki négy éve mutatta be az első ilyen modelljét, az E25-öt.)

Az etanolt mezőgazdasági terményből lehet kivonni; az Egyesült Államokban kukoricából gyártják, Brazíliában cukornádból.  Európában azon dolgoznak, hogy mezőgazdasági hulladékból, például faforgácsból vagy szalmából állítsák elő, mert így az élelmiszer-termelést nem veszélyeztetné a jófajta alkohol. Hogy ez miért probléma, azt mindjárt elmagyarázzuk.

Etanolüzem Észak-Dakotában

Fotó: Bloomberg

Akkor miért nem etanol hajt minden autót? Azért, mert a gyártása drága; az alkoholt csak nagy energiabefektetéssel lehet kivonni a növényekből. Az sem szerencsés, hogy a farmerek jobban járnak, ha a benzinkutaknak termelnek, mint a hétvégi piacnak.

Ha a kukoricából több etanol lesz, mint sertéstakarmány, és ön dönt, hogy rumot iszik vagy vezet, megérti, mi ezzel a baj. Ha nem tart disznót, utálja a rumot, és busszal jár, akkor is észre fogja venni, mennyire felmennek majd az élelmiszerárak, és rájövünk, hogy a szaros lepény nem finom.

• Pozitívum: környezetbarát és hatásos; nem csoda, hogy az USA-ban egyre több töltőállomáson lehet etanolt is tankolni.
• Negatívum: nem lehet belőle pálinkát főzni, és ha a farmerek fellázadnak, még éhen is halunk. Hacsak nincs disznónk, meg persze kukoricánk. Az etanollal ráadásul többet fogyaszt az autó, és bár látszólag olcsóbb, mint a benzin, nem eléggé; a magyar jövedéki adó miatt itthon például nem nagyon éri meg etanolt tankolni.

CSEPPFOLYÓS FÖLDGÁZ – HANGROBBANÁS AZ AUTÓPÁLYÁN

A gázzal, amivel a tűzhely működik, autókat is meg lehet hajtani. Bár fosszilis üzemanyag, és ugyanúgy ki kell bányászni, mint az olajat, az Egyesült Államoknak nagyobb tartaléka van belőle, és tisztábban ég a benzinnél és a gázolajnál.

A konyhai tűzhely takaréklángja is földgáz, csak igen alacsony nyomáson: emiatt szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, és kis energiával ég el. Viszont ha a gázt lehűtik, folyékonnyá válik, így sokkal sűrűbb lesz, és koncentrált helyen tárolhat sokkal több energiát. A cseppfolyós földgáz égése sokkal több energiát szabadít föl. Nem meglepő, hogy elsősorban a nagy teljesítményű, hosszú utat megtevő járműveknél használják. Sajnos a fűtőértéke ingadozik, és a hatalmas gáztartályokba kevés gáz fér, alig néhány kilónyi.

• Pozitívum: olcsóbb, mint a benzin.
• Negatívum: elméletben szinte semmi. Gáz van, töltőállomás van, hibrid vagy gázhajtású autó szintén van. De ha egyszer meghibásodik...

... akkor aztán meg van hibásodva. Gondoljon bele, ha a gázrobbanás széttéphet egy egész lakást, mit csinál egy autóval? Nyilván nem egészséges, ha hirtelen szabadul föl az az energia, amivel több száz kilométert lehetne megtenni. Szerencsére Európában a cseppfolyós földgáz jóformán nem is használják.

AUTÓGÁZ – REZSICSÖKKENTÉS 12 BAR NYOMÁSSAL

Rakéta-üzemanyaggal is lehet triciklit hajtani, csak hülyeség; nyilván egy autónak sincs szüksége hasadóanyagra, ha csak A-ból B-be szeretnénk eljutni vele. Az autógáz hulladékból készül – a lakossági szénhidrogén-ellátás melléktermékéből gyártják –, ennek megfelelően igen olcsó: csaknem feleannyiba kerül, mint a benzin.

Ne keverjük össze az autógázt a földgázzal (mármint fogalmilag, de ha nem muszáj, fizikailag se); ez egy propán-bután keverék, de ugyanakkora mennyiségű LPG-vel háromszor akkora utat lehet megtenni, mint földgázzal. Egy kommersz, jól hasznosítható anyag, ami viszonylag elterjedt; a benzinnél kevésbé, a dízelnél valamivel jobban károsítja a környezetet; és rengeteg helyen hozzáférhető. Magyarországon is temérdek helyen tankolhatunk autógázt, de Németországban is több mint 3200 helyen van rá lehetőség.

Az LPG inkább egy tisztességes tuning, mint valódi előrelépés; radikálisan újat nem hoz, legfeljebb jó ár-érték arányú közlekedést. A kettős üzemű (benzines-autógázos) átalakítás néhány százezer forintból itthon is megoldható, szóval aki spórolni akar az autózás költségein, annak megéri beruházni rá: egy év alatt megtérül az ára. És hát az érzés, ugye, hogy egy 12 bar nyomás alá helyezett négykerekű gáztartállyal repeszthetünk.

Az autógáz inkább Európában lett népszerű: Hollandiában a járművek 10 százalékát ez hajtja. Ebben nyilván az országos energiapolitikának is szerepe van: Németországban például magasabbak az átalakítás költségei, mint Magyarországon, viszont az ottani energiaárak miatt a befektetés hamarabb térül meg, mint itthon.

• Pozitívum: az autógáz = rezsicsökkentés. És a benzinnél kevésbé szennyezi a levegőt.
• Negatívum: nem mindegyik motor szereti, ha átépítik LPG-üzeműre, de a műhelyek szerencsére tudják, mivel nem érdemes próbálkozni. Külföldön gondot okozhat, hogy a tankolási megoldások nem mindenhol egységesek.

LEVEGŐ – PERPETUUM MOBILE MEG EGY KIS MOTOR

Persze, miért is ne? A sűrített levegő erejét mindenki ismeri, akit már meglőttek légpuskával, ráadásul korlátlan mennyiségben elérhető – tényleg, miért is ne építsünk egy perpetuum mobilét? A francia MDI Airpod nevű járműve persze nem szegheti meg az energiamegmaradás törvényeit, így nem kizárólag levegővel megy. A levegőt nagy nyomású csövekben sűrítik össze; a levegő tágulásakor hasznosuló energia mozgatja meg a dugattyúkat.

Na de mi sűríti a levegőt, kérdezik körömrágva. Na igen, ahhoz bizony egy elektromos motor szükséges.

De hát akkor ez egy villanyautó, vetik közbe. Nem, nem az; az Airpod ugyan használ elektromos motort, de az nem közvetlenül az autót hajtja meg, csak a levegő sűrítését végzi.

És akkor mi értelme ennek az egésznek, kérdik idegesen. Az, hogy a légsűrítő berendezés működtetése kevesebb energiát igényel, mint egy autó meghajtása – emiatt a töltési ideje is rövidebb, mint például a Tesla villanyautóié.

És igen, valószínűleg muszáj ilyen rondának lennie, ember ilyet önszántából nem csinál.

• Pozitívum: akinek túl drága a benzin, nincs ideje autót tölteni, gyáva üzemanyagot főzni, fél a gázrobbanástól, nem tud biciklizni, és még disznót se tart, annak az Airpod és a léghajtású autó az ideális választás.
• Negatívum: a közúti ízlésrendőrség ezért mindenkit halálra fog gumibotozni.
  

FOLYÉKONY NITROGÉN – ENERGIAHORDOZÓK DÖGKÚTNÁDASDON

Emlékszik még erre a csodálatos anyagra a Terminátor 2-ből, ugye? Ha még mindig ön előtt van, ahogy a tartálykocsiból kiömlő nitrogén megfagyasztja a T-1000-est, most nyilván átverésre gyanakszik; hiszen a belső égésű motor is ég, tehát exoterm, hőleadó, energiafelszabadító – de hogy lesz abból a sok hidegből energia, ami meghajthat egy autót?

Fotó: Raymond Boyd

A nitrogénmeghajtású autó nagy vonalakban a léghajtásos modellek működési mechanizmusát idézi. A nitrogént csakugyan jéghidegen tárolják az autó üzemanyagtartályában, viszont amikor a motortérbe jut, ott hirtelen felmelegítik. A hő hatására a cseppfolyós gáz hirtelen tágulni kezd – ennek az energiája működteti a motort. Sőt, nem is a dugattyúkat hajtják meg vele, hanem az autó turbináit!

• Pozitívum: most már van ilyen is.
• Negatívum: ön előtt van a kép, ahogy tizenöt kilométer gyaloglás után, valahol Retekpuszta és Dögkútnádasd között megpillantja a benzinkút fényeit a távolban, megszaporázza a lépteit, majd végre odaér, nagy svunggal kivágja az ajtót, lecsapja a kutas elé a tízliteres marmonkannát, és megkéri, hogy töltse tele folyékony nitrogénnel, mert kifogyott a tank?

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!