Aszteroidákból, nem üstökösökből jön a földi víz

Aszteroidák, nem üstökösök hozhatták a Föld vízének nagy részét, amikor fiatal volt a Naprendszer. Legalábbis ez derül ki a Rosetta által begyűjtött adatokból. Az üstökösök a naprendszer legprimitívebb építőkövei, a tudósok szerint valószínűleg segítettek a Földre hozni az élet keletkezéséhez szükséges összetevőket, például a szerves vegyületeket.

A 67P/C-G körül keringő Rosetta ROSINA (Rosetta Orbiter Spectrometer for Ion and Neutral Analysis) nevű műszerével elemezte az üstökös gázait. A kutatók azokra az adatokra koncentráltak, amelyek a vízhez kapcsolódnak, hogy megoldják a régi kérdést: aszteroidák vagy üstökösök hozták a vizet a Föld óceánjaiba.

A kutatók eddigi eredményeik alapján minden tízezredik vízmolekula a Földön nem normális, hanem úgynevezett nehézvíz-molekula. Az alapmolekula két hidrogénből és egy oxigénből áll. Nehézvízben ehhez még hozzájön egy neutron az atommagban, míg alapesetben csak egy proton van ott. 

Az ESA meg akarta tudni, hogy az üstökösök lehetnek-e ennek a víznek a forrásai, ezért a Giotto nevű szondával elrepültek a Halley-üstökös mellett, és közelről megvizsgálták. Kiderült, hogy arányaiban kétszer annyi nehézvíz van benne, mint amennyi a Földön.

A Halley-üstökös az Oort-felhőből származik, ekkora úgy gondolták a kutatók, hogy innen származhat a földi víz. De az Oort-felhő nem az egyetlen forrása a Naprendszerbe érkező üstökösöknek. A Kuiper-övből is jönnek. 2011-ben az ESA Herschel-űrteleszkóp megvizsgálta az öv 103/p/Hartley 2 nevű üstökösét, és azt találta, hogy a deutérium-hidrogén-arány pontosan egyezik a földi vízzel. 

Azonban nem minden üstökös egyforma. A 67P/C-G is a Kuiper-övből származik, viszont sokkal magasabb a deutérium-hidrogén-arány a vizében, mint az Oort-felhő üstököseinél: háromszor annyi nehézvíz van benne, mint a Földön. Ha a földi víz a Kuiper-övből származna, ma sokkal magasabb lenne a deutériumarány a földi vizekben. 

A kutatók szerint ez az jelenti, hogy valószínűleg aszteroidákról érkezett a víz a Földre. A mai aszteroidákon ugyan kevés víz van, de valószínűleg az univerzum születésekor ez nem így volt. 4,6 milliárd éve keringenek a Nap körül, valószínűleg ezért vesztették el a víztartalmukat. A végső választ csak az aszteroidák további vizsgálata adhatja meg, de az azonos helyről származó üstökösök eltérő nehézvíz-aránya ezt az elméletet támasztja alá.