![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Először sikerült egy exobolygó által visszavert csillagfény optikai színképét rögzíteni, írja a Csillagaszat.hu.
Az 51 Peg b ötven fényévre van tőlünk, csillaga a Pegazus csillagképben található. 1995-ben fedezték fel, ez volt az első Naprendszeren kívüli bolygó, amelyik egy normál csillag körül kering. A forró jupiterek családjába tartozik, a tömege és a mérete a Jupiteréhez mérhető, de közelebb van a csillagához, így a hőmérséklete nagyon magas.
Jorge Martins chilei PhD-hallgató kutatócsoportja a HARPS bolygókereső spektrográfot használta a felvételhez. A módszer lényege: a csillag színképét a bolygó tranzitja közben veszik fel, amikor a fénye áthalad a bolygó légkörén, így az is nyomot hagy a spektrumon. Amikor a bolygó a csillag mögött van, csak a csillag színképe látható, így a kettő különbségeként előállítható a bolygólégkör spektruma, amiből főleg a hőmérsékletére lehet következtetni.
Az eredmények szerint az 51 Peg b tömege a Jupiterének fele, pályasíkja pedig körülbelül 9 fokos szögben hajlik a látóirányhoz. Mérete ugyanakkor nagyobbnak tűnik a Jupiterénél.
Jorge Martins egy hasonlattal érzékeltette a feladat nehézségét a Popular Science-nek.
Képzeljenek maguk elé egy lámpaoszlopot, ami több száz méterre van, egy kis éjjeli lepke kering körülötte. Ezt a kis lepkét szeretnénk láthatóvá tenni.