![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Ez nagyon rossz hír a bolygónak
![000 Hkg10142057](http://kep.index.hu/1/0/843/8431/84311/8431137_6475218851e1a035bbceea1866ef6eec_wm.jpg)
Az Antarktisz hatalmas jégtakarójának egy része várhatóan eltűnik a következő években, és ez a tengerszint veszélyes megemelkedésével járhat – állapították meg a NASA kutatói.
A Larsen B selfjege – a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömege – nagyjából 11-12 ezer éve alakult ki. A 3250 négyzetkilométeres jégtakaró 2002-ben alig két nap alatt darabjaira hullott.
A fennmaradó rész széthullása mostanra felgyorsult; a megmaradt jégtömbökön hatalmas repedések keletkeztek, pedig a selfjég szerkezete már eddig is töredezett volt. A tengeri jég igen fontos szerepet játszik a tengerszint szabályozásában: ez akadályozza meg, hogy a gleccserek jege bejusson az óceánba.
Tudományos szempontból lenyűgöző, hogy első sorból láthatjuk a jégtakaró instabillá válását és széthullását, de ez nagyon rossz hír a bolygónak. A jégmező csaknem tízezer évig létezett, és hamarosan el fog tűnni.
– mondta Ala Khazendar, a Jet Propulsion Laboratory kutatásvezetője.
A kutatók a NASA Operation Icebridge projektjéhez gyűjtött adatok elemzése során megvizsgálták a sarki jégtakaróról készült nagy felbontású légi felvételeket is. Khazendar ennek alapján azt jósolja, hogy a jégtakaró idővel teljes hosszában töredezetté válik, végül teljesen szétesik.
A széttöredezett jégtakaró végül több száz sodródó jégheggyé változik, és a gleccservíz az óceánba fog jutni. Hogy mennyi vízről lehet szó, azt sejteti a félsziget nagysága, illetve az a tény, hogy a jégtakaró helyenként fél kilométer vastag is lehet.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)