
Ez nagyon rossz hír a bolygónak

Az Antarktisz hatalmas jégtakarójának egy része várhatóan eltűnik a következő években, és ez a tengerszint veszélyes megemelkedésével járhat – állapították meg a NASA kutatói.
A Larsen B selfjege – a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömege – nagyjából 11-12 ezer éve alakult ki. A 3250 négyzetkilométeres jégtakaró 2002-ben alig két nap alatt darabjaira hullott.
A fennmaradó rész széthullása mostanra felgyorsult; a megmaradt jégtömbökön hatalmas repedések keletkeztek, pedig a selfjég szerkezete már eddig is töredezett volt. A tengeri jég igen fontos szerepet játszik a tengerszint szabályozásában: ez akadályozza meg, hogy a gleccserek jege bejusson az óceánba.
Tudományos szempontból lenyűgöző, hogy első sorból láthatjuk a jégtakaró instabillá válását és széthullását, de ez nagyon rossz hír a bolygónak. A jégmező csaknem tízezer évig létezett, és hamarosan el fog tűnni.
– mondta Ala Khazendar, a Jet Propulsion Laboratory kutatásvezetője.
A kutatók a NASA Operation Icebridge projektjéhez gyűjtött adatok elemzése során megvizsgálták a sarki jégtakaróról készült nagy felbontású légi felvételeket is. Khazendar ennek alapján azt jósolja, hogy a jégtakaró idővel teljes hosszában töredezetté válik, végül teljesen szétesik.
A széttöredezett jégtakaró végül több száz sodródó jégheggyé változik, és a gleccservíz az óceánba fog jutni. Hogy mennyi vízről lehet szó, azt sejteti a félsziget nagysága, illetve az a tény, hogy a jégtakaró helyenként fél kilométer vastag is lehet.
