Mutasd a beled, megmondom, ki vagy

Egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta az Ötzi nevű gleccsermúmia gyomrában talált baktériumokat. A Science-ben megjelent tanulmány szerzői azt írják, a mikrobák Ötzinél valószínűleg hasfájást okoztak.

A Helicobacter pylori már legalább százezer éve kíséri az embert. A világ lakosságának fele ilyen baktériumokkal az emésztőrendszerében él, tíz százalékuknál gyomorfekélyt és esetenként rákot okoz.

– mondta Thomas Rattei, a Bécsi Egyetem mikrobiológiai és ökoszisztéma-kutató részlegének munkatársa.

Az 5300 éve élt Ötzi vélhetően az érintettek közé tartozott. Az a Helicobakter-típus ugyanis, amit a gyomrában és a beleiben találtak, a gyomor nyálkahártyájának gyulladását okozza. Fehérjét is találtak, amelyet az immunrendszer választ ki gyulladás esetén. 

Eurázsiai bélbántalmak

A kutatók egy endoszkóppal anélkül vehettek mintákat Ötzi emésztőrendszeréből, hogy tönkre tették volna azt. Mivel Ötzi 1991-es megtalálásáig fagyott állapotban volt, a hideg jó állapotban megőrizte a mikrobákat. Rattei szerint az egyiptomi múmiákon nem lehet ilyen vizsgálatokat végezni, mert a testekből a balzsamozás során eltávolították a belső szerveket.

A baktériumok Ötzi halálával elpusztultak, az örökítőanyaguk pedig idővel rövid szegmensekre esett szét, ráadásul biokémiailag is megváltoztak. A kutatók viszont úgy látják, ezek a változások sok munkával korrigálhatók. A szétesett genom így rekonstruálható volt; ez Ötzi Helicobacter pylorija esetében 90 százalékban sikerült. Ezután a tudósok összehasonlították azt a világ jelenlegi baktériumaival.

A ma az európaiakban elterjedt Helicobacter-típusok DNS-e ázsiai és afrikai elődöktől származó szakaszok keverékéből áll. Rattei szerint eddig nem lehetett tudni, hogyan jött létre ez a minta. Mivel az eltérések szegmensszerűen oszlanak el, feltételezhető, hogy különböző civilizációs csoportok keveredtek. Arról, hogy hogyan és mikor kezdődött, illetve több hullámban történt-e a vegyülés, eddig semmit sem tudtak a szakértők.

Mivel ezek a baktériumok már nagyon régóta együtt élnek az emberrel, és rendszerint generációról generációra öröklődnek, a történetük és elterjedésük az emberiség törzsfejlődését is tükrözi. A baktériumoknak lényegesen rövidebb a generációs ideje, mint az emberé, így általuk nagy bizonyossággal lekövethető az emberi törzsek vándorlása.

Ötziben a Helicobacter genomjának olyan típusát fedeztük föl, amit Ázsiában változatlanul megtalálunk: az észak-indiai populáción belül szülőről gyermekre öröklődik. Ez arra utal, hogy a baktérium afrikai komponense csak Ötzi kora után, tehát az elmúlt ötezer évben érkezett Európába.

– mondták a szakértők.

Ötzi gyomorbaktériumai tehát alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a korai ázsiai bevándorlók – akiknek elődei szintén Afrikából származtak – központi szerepet játszottak Európa benépesítésében.

Persze csak egy személyt vizsgáltunk meg és nem tudjuk, mennyire képviselheti Ötzi az akkori európaiak egészét. De felállíthatjuk a tézist, miszerint az afrikai hatás csak a bronzkor után érkezett Európába, majd kereshetünk további múmiákat, hogy az elméletet ellenőrizzük gyomorbaktériumaikon. Ez egy klasszikus úttörő tanulmány, amely nem válaszol meg minden kérdést, de utat mutat az új munkáknak.

– mondta Rattei.

A rézkorban élt Ötzi múmiáját 1991 szeptemberében találták meg 3210 méter magasságban, az olasz-osztrák határon húzódó Ötz-völgyi Alpokban. A vizsgálatok szerint negyvenéves kora előtt, időszámításunk előtt 3359 és 3105 között halhatott meg. A múmia a világ legrégebbi, épségben megmaradt emberi holtteste; Olaszországban, a bolzanói (Bolzen) régészeti múzeumban őrzik.