![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Végre elolvashatom majd, amit az én adómból írtak
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
Minden, államilag finanszírozott, Európában publikált tudományos tanulmányt szabadon hozzáférhetővé kell tenni 2020-ig – ezt a reformot jelentette be a holland Carlos Moedas, az Európai Unió Európai Bizottságának Kutatási, Innovációs és Tudománypolitika vezetője. A változást a tudományos, innovációs, kereskedelmi és ipari miniszterekből álló Versenyképességi Tanács tagjai fogadták el múlt héten, kétnapos brüsszeli találkozójukon.
A lépés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az államilag vagy legalább részben államilag finanszírozott tanulmányokat Open Access formában (erről részletesebben itt írtunk), azaz ingyenesen elérhetővé kell tenni, és bárki felhasználhatja őket. Ez átalakítja a tudományos publikálás mostani működését is: rengeteg tudományos újság egyelőre pénzt kér az előfizetésért, azaz a tanulmányok nem szabadon elérhetőek.
A mostani helyzet az, hogy hiába államilag finanszíroztak kutatásokat, azok sokszor nem elérhetőek az egyetemeken és az intézményeken kívül (amelyek előfizetnek azokra a lapokra, ahová a legfontosabb kutatásokat publikálják). Magyarul: az adófizetők pénzéből finanszírozott kutatások eredményeit nem ismerhetik meg az adófizetők. (Más kérdés, hogy a tudományos nyelvezet is korlátokat szab, lassan már két rokon területen dolgozó kutató sem érti egymást.) 2013-ben öngyilkos lett Aaron Schwartz, az RSS fejlesztője, az információszabadság egyik élharcosa, azután, hogy letöltött négymillió tanulmányt, ezért perbe fogták – nyílt levelében nagyjából azt kérte, amit most legalább részben megvalósít az Európai Unió.
A tanács szerint a kutatási adatokat elérhetővé kell tenni, kivéve, ha az ellenkezőjére jó ok van, ilyenek lehetnek például a szellemi tulajdonjogok vagy magánélethez fűződő jogok, illetve biztonsági kérdések.
A változtatás egy nagyobb ajánláscsomag része, melynek célja az Open Science, azaz a nyílt tudományos világ támogatása: ebben benne van például a kutatási adatokhoz való könnyebb hozzáférés és azok jobb tárolása. Az Open Science egyik fő lobbistája a holland kormány, amely épp az EU soros elnöke, és Moedas is holland.
Moedas a lépést bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta: „talán egyelőre fel sem ismerjük, milyen egyedi és mekkora lépés, amit elért a holland elnökség”. Sander Dekker, holland oktatási, kulturális és tudományos titkár azt nyilatkozta: „a kutatás és az innováció gazdasági növekedést hoz, több állást és megoldásokat társadalmi kihívásokra. Ez erősebb Európát jelent”
A Science magazinnak nyilatkozó kritikusabb hangok szerint a 2020-as dátum irreális: ez nem egy egyszerű törvény, hanem politikai döntés, amit nem lesz egyszerű átvinni 28 ország kormányán. Az MTA-n elvileg 2013 óta támogatják a közpénzből készült kutatások Open Access publikálását.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)