Endre, Elek
14 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Csukott könyvben is tud olvasni egy új szenzor

2016.09.09. 15:44

Az MIT kutatói olyan szenzort fejlesztettek, amivel még a csukott könyvek lapjai is olvashatók.

A Nature Communicationsben közölt tanulmány szerint a tervezők már elkészültek egy működő prototípussal. A kísérlethez több papírt tettek egymásra; mindegyiken egy betű szerepelt. A szenzor lapozás nélkül meg tudta állapítani, hogy melyik papírra milyen betű volt írva.

A Metropolitan Múzeum már érdeklődött iránta, mert ők például belenézhetnének vele egy olyan régi könyvbe, amit nem szívesen érintenének meg.

– mondta Barmak Heshmat, az MIT Media Lab kutatója. A rendszert ugyanakkor több területen is lehet használni - gyakorlatilag mindenhol, ahol egymásra helyezett rétegekkel kell dolgozni. Ide tartoznak a különféle bevonatok, vagy a gép- és gyógyszergyártás is.

36-researchersp
Fotó: Barmak Heshmat

A szenzorhoz az MIT kutatók fejlesztettek egy algoritmust, ami meg tudja állapítani, hogy mi van egy köteg papírban az egyes lapokra írva. A Georgia Tech munkatársai segítettek benne, hogy a gyakran torzított és töredezett képi információk különálló betűkké álljanak össze.

Elég ijesztő. A legtöbb weboldalon vannak ezek az azonosító betűk [a captchák], amivel ellenőrzik, hogy robot vagy-e. Az algoritmus a többségükkel boldogulna.

– mondta Heshmat.

A szenzorhoz a kutatók terahertzes sugárzást használnak; ez a frekvenciatartomány a mikrohullám és az infravörös fény között található. Számos előnye van más hullámformákhoz képest, amik akár a felületeket is rongálhatják - ilyen például a hanghullám vagy a röntgensugár. A terahertzes sugárzást használják a biztonsági átvilágításhoz, mivel a különféle vegyszerek másképpen nyelik el a terahertzes sugárzást.

Ugyanezen elv mentén a terahertzes sugárzással meg lehet különböztetni a papírt és a tintát is. További előny, hogy a sugárzást igen rövid időtartamon át is kibocsátható, így a szenzorral meg lehet állapítani, hogy mikor érkezik vissza a felületről visszaverődő fény. Ez sokkal jobb felbontást eredményez, mint az ultrahang.

A rendszer tervezésekor a kutatók abból indultak ki, hogy a könyvek lapjai közé apró, alig 20 mikrométer átmérőjű légbuborékok szorultak. A különbség a refraktivitásban, vagyis a fénytörés mértékében van: ezt a különbséget a terahertzes sugárzás észlelheti. A módszerrel még a könyvek lapjai közti távolság is megmérhető.

A szenzor egyelőre egy könyv első húsz oldalát tudja elolvasni; ennél többet a méréskor képződő zaj miatt nem tud. Az MIT kutatói már dolgoznak az algoritmus zajszűrő képességének javításán, hogy még pontosabb méréseket végezhessenek.