![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
Két brit hajó indult útjára 170 évvel ezelőtt, hogy megtalálja az északnyugati átjárót az Északi-tengeren. Nem találták meg, és a hajók el is süllyedtek. Egészen mostanáig nem is tudták hol. De egy szerencsés véletlen a HMS Terror nyomára vezette a kutatókat.
A HMS Terror és a HMS Erebus névre hallgató hajók 1845-ben indultak az északi-sarkvidéki expedícióra. Sir John Franklin kapitány vezetésével a két hajó célja az északnyugati átjáró megkeresése volt.
![HMS Erebus és HMS Terror](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1269/12695/126950/12695096_7ab93eae7501efc0171bd128b3270966_wm.jpg)
A két hajó május 19-én futott ki, fedélzetükön 134 emberrel. Az utolsó megálló már az északi sarkkörön túl volt, itt feltöltötték a rakományt, a legénység megírta az utolsó leveleket, amelyeket a kísérőhajókkal küldtek haza, és elindultak az északnyugati átjáró felé. A hajókat utoljára 1845 augusztusában látták európaiak.
A telet a Beechey-szigeten vészelték át, majd tavasszal továbbindultak. 1846 szeptemberében mindkét hajó a jég fogságába esett a Vilmos király-sziget közelében. Nem is hagyták el ezt a helyet többet; a legénység száma betegségek és éhezés miatt rohamosan fogyatkozott. Az életben maradtak azt tervezték, hogy gyalog indulnak útnak. Senki nem élte túl a küldetést.
A britek két év után kezdték el keresni a hajókat, 1848 tavaszán három egység is útnak indult. A admiralitás komoly jutalmat is felajánlott azoknak, akik megtalálják a hajókat és a legénységet. De a mentőexpedíciók nem jártak sikerrel. A következő években tucatnyi hajó indult a keresésükre. 1854-ben az őslakosoktól megtudták, hogy a Back folyó torkolatánál 35-40 fehér ember halt éhen. Még kannibalizmusról is beszéltek. Az inuitoktól még a tengerészek használati tárgyait is sikerült megvenni, köztük a tisztek ezüstkanalait és villáit. A hírek után újabb expedíciókat indítottak útnak, ezek találtak is néhány sírt, de a kutatást nem vitték végig.
A következő években találtak kövek alá rejtett dokumentumokat, amelyek a hajón töltött utolsó napokat írják le. Találtak még egyéb használati tárgyakat , még emberi csontvázat is találtak, de a hajókat nem sikerült felkutatni. Az admiralitást Franklin felesége próbálta rávenni a kutatás folytatására, sikertelenül.
Az elmúlt száz évben sokak fantáziáját izgatta a történet és többen is megpróbálták felkutatni a hajókat. 2014-ben meg is találták az Erebust és most a Terrort is sikerült felfedezni.
![A HMS Erebus harangja 2014-ben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1269/12695/126951/12695102_fc4ea83fecd1c2123cd1fabfabf3d7b5_wm.jpg)
Szeptember 3-án találták meg a hajót a Terror-öbölben, amely a Vilmos király-szigeteken található. A Terror alig ötven kilométerre volt az Erebusttól. Egy Sammy Kogvik nevű inuit vezette a felfedezőket a hajó nyomára. Hét évvel ezelőtt éppen a környéken járt társával, amikor valami furcsát vettek észre, egy árbócra hasonlító farúd állt ki a jégből. Kogvik le is fényképezte az árbócot, de mire hazaért elvesztette a fényképezőgépét a rajta lévő képekkel együtt. Titokban is tartotta a történteket, mert attól tartott, az emberek nem hinnének neki.
Évekkel később mesélte csak el, amikor egy kutatóhajón éjszakába nyúlóan beszélgettek Adrian Schimnowski kutatásvezetővel. A történet után Schimnowski úgy döntött, irányt változtat és elmennek arra a helyre, amiről Kogvik mesélt. Meg is találták a Terrort, ráadásul nagyon jó állapotban. Schimnowski szerint ha nem beszélgetnek éjszakába nyúlóan Kogvikkal, akkor még ma is keresnék a legendás hajót.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)