![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Az univerzum eddig mért leggömbölyűbb természetes égitestét fedezték fel a göttingeni Max Planck naprendszerkutató intézet (MPS) munkatársai, írja az MTI.
A csillagok és bolygók – többek közt forgó mozgásuk miatt – sohasem teljesen gömbölyűek. A felfedezett Kepler 11145123 lassan forgó csillag, amely a Földtől több mint ötezer fényévre található.
A csillag 1,5 millió kilométeres átlagos sugarával kétszer akkora, mint a Nap. A sarkoktól a csillag középpontjáig mért sugara csak 1,5 kilométerrel tér el egyenlítői rádiuszától. A csillag hatalmas, hárommillió kilométeres átmérőjéhez képest ez az eltérés meglepően kicsi.
„Az eddigi leggömbölyűbb csillag felfedezése véletlen volt” – mondta Laurent Gizon, az MPS munkatársa, a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmány szerzője. A göttingeni szakértők szerint a csillagok nem tökéletes gömbök. Formájukat több tényező befolyásolja, például a centrifugális erő: minél gyorsabban forog egy csillag, annál laposabb lesz.
A Nap háromszor olyan gyorsan forog saját tengelye körül, mint a Kepler 11145123, az egyenlítőnél mérhető sugara tíz kilométerrel hosszabb, mint a sarkoknál. A lényegesen kisebb Földnél a különbség 21 kilométer.
Kutatásuk során a göttingeni tudósok az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler-űrteleszkópjának megfigyeléseit és méréseit elemezték.