Vendel
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Ki hozza haza a marsi kőzetmintákat?

2017.06.29. 11:24

A következő marsjáró komoly feladatot kapott, olyan kőzetet kell gyűjtenie a bolygón, amelyet majd el tudnak szállítani a Földre. Ez az első lépése az egyik legfontosabb NASA-programnak, de van egy komoly probléma. Mégpedig az, hogy nincs második lépés, vagyis egyelőre fogalmuk sincs arról, hogyan fogják az összegyűjtött mintákat a Földre szállítani.

Szerencsére van még néhány év kitalálni ezt, hiszen az új jármű indulását 2020-ra tervezik. A rover ideiglenes neve is erre az indulási időpontra utal, Mars 2020-ként emlegetik a készülő járművet. A NASA nemrég mutatta be a rover korai változatát, amely úgy néz ki, mintha egy szuperhősös filmből lépett volna elő. De az Amerikai Űrkutatási Hivatal még dolgozik a dizájnon, ez csak a Summer of Mars nevű rendezvényre készült darab volt. Valószínűbb, hogy a végső változat jobban hasonlít a ma is Marson tevékenykedő autókra.

Húsz éve a Marson

A NASA hosszú utat tett meg azóta, mióta a Sojourner 1997-ben leszállt a bolygóra. A Mars Pathfinder űrszonda automata járműve három hónapot töltött felfedezéssel, rengeteg képet küldött a Földre mielőtt 1997. szeptember 27-én megszakadt volna vele a kapcsolat. Érdekesség, hogy 2015-ös A marsi című filmben a főszereplő Mark Watneynek a Sojourner segítségével sikerül kapcsolatot teremtenie a Földdel.

A két következő jármű már jóval nagyobb volt, a Mars Exploration Rover küldetés két autót is a bolygóra juttatott. A Spirit 2004. január 4-én érkezett meg, az Opportunity január 25-én. Az Opportunity a mai napig működik, pedig a tervek szerint csak kilencven földi napig tartott volna küldetése. A marsi légkör folyamatosan tisztítja napelemtábláit, így jut a működéséhez szükséges energiához.

A két jármű, a Spirit és az Opportunity ugyanazzal a felszereléssel rendelkezett, hiszen feladatuk is megegyező volt: víz és élet lehetséges nyomainak felkutatása a bolygó talajának fizikai és kémiai vizsgálatai alapján. A Spirit és az Opportunity leszállóhelyét is gondosan megválasztották, olyan helyet kerestek, ahol az űrből készített felvételek alapján hajdani víz nyomait vélték felfedezni. Utólag kiderült, jól választottak helyszínt, a két Mars-járó számtalan bizonyítékát találta a víz jelenlétének: sókat, üledékes lerakódásokat és olyan ásványokat fedeztek fel, amelyek csak vizes környezetben alakulhattak ki.

A Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (MSL, Marsi Tudományos Laboratórium) 2012. augusztus 6-án landolt. Küldetését 22 hónapra tervezték, de ezt már túlszárnyalta és most is működőképes. Elsődleges feladata a marsi élet nyomainak, illetve a bolygó geológiai múltjának kutatása. A Mars felszínén található szerves molekulák mennyiségét és felépítését határozza meg, de kutatja az élet szempontjából fontos egyéb elemek nyomait is, és a műszerezettség arra is alkalmas, hogy az élet ennél egyértelműbb jeleit is felismerje.

A technika csúcsa lesz

A Mars 2020 ugyanazokra az alapokra épül, mint a Curiosity rover. A Curiosity 2012-es landolása óta nagyjából 16 kilométert tett meg. Ha ez kevésnek hangzik, vegyük figyelembe azt, hogy közben mintákat gyűjt, elemez, adatokat dolgoz fel és megküzd a terep egyenetlenségeivel is. Ráadásul úgy, hogy távolról utasítgatják, vigyáznia kell minden lépésére, vagy inkább gurulására, nehogy csapdába essen, ahonnan nem tud kikászálódni. A Spirit járt így, a marsi homok ejtette csapdába 7,73 kilométer megtétele után, utoljára 2010. március 22-én kommunikáltak vele.

Az új járműt megerősítik, ellenállóbb kerekeket, fejlettebb navigációt és leszálló rendszert kap. A legfontosabb különbség azonban az erőteljes fúrófeje lesz, amellyel krétányi méretű darabokat tud majd kihasítani a legkeményebb kőzetből is. Ezeket a mintákat kell majd egy csőbe tárolnia, amíg a Földön eldöntik, mi lesz ezek sorsa. A kutatásban részt vevő Ken Farley szerint legvalószínűbb, hogy egy következő küldetés fogja a mintákat összeszedni, de ennek részleteiről még semmit nem tudni.

Kap egy különleges műszert is, a Moxie-t, vagyis Mars Oxygen In-Situ Resource Utilisation Experimentet, ami valójában egy oxigéngenerátor. A marsi atmoszféra szén-dioxidjából fog majd oxigént kivonni. Ez egy olyan technológia főpróbája lesz, amely elengedhetetlen lesz a marsi kolóniának. Akárhova is megyünk a Naprendszerben, legyen az a Hold vagy a Mars, mindenhol a helyi forrásokat kell használni a túléléshez, fogalmazta meg a kutatás célját Ron Garan volt űrhajós.

Szép célok, de ahogy nincs terv arra, hogyan hozzák vissza a Mars 2020 által gyűjtött mintákat a Földre, úgy arra sincs terv, hogy mikor küldenének embert a Marsra. Céldátum nincs, ambicizus tervek vannak, a NASA 2030-ról beszél, de kormányzati forrása még nincs ennek. Akárhogy is, az űrhivatalnak készülnie és kutatnia kell és többek között a Mars 2020 is fontos feladatot kap a folyamatban az említett Moxie nevű műszerrel.

A 2020-as év egyébként is sűrű lesz a Marson, az Európai Űrügynökség, az ESA is ekkorra tervezi saját roverének, az ExoMarsnak az útnak indítását. Az ExoMars feladata is az élet nyomainak keresése lesz, de a rover a helyszínen végzi el a begyűjtött minták elemzését.

Kritikus hangok

Sok kritika éri a NASA-t a soron következő küldetésekkel, a Planetary Society a napokban tett közzé egy dokumentumot (pdf), amely az űrkutatási hivatal Marssal kapcsolatos terveit szedi szét. A Planetary Society egy kutatókból álló nonprofit társaság, amelyet még az 1980-as években alapított Carl Sagan, Bruce Murray és Louis Friedman. Mára már több mint 40 ezer tagja van, űrkutatással, csillagászattal kapcsolatos kutatásokban, tájékoztatásban és politikai lobbizásban van nagy szerepük.

A marskutatással kapcsolatban az a bajuk, hogy a Mars 2020 után nincs semmi. Nincsenek jövőbeli kutatásokról, missziókról szóló tervek. Ez persze nem feltétlenül a NASA hibája, hiszen költségvetésüket nem ők határozzák meg, márpedig az amerikai költségvetés tervezetéből az derül ki, nem sok jóra számíthatnak. Könnyen előállhat az a helyzet, hogy hiába gyűjtötte össze gondosan a Mars 2020 a kőzetmintákat, nem lesz, ami a Földre hozza ezeket.

De vannak égetőbb kérdések is. Ma három NASA-műhold kering a Mars körül, ezek közül kettő, a Mars Reconnaissance Orbiter és a Mars Odyssey képes kommunikációra. A gond, hogy ezek a járművek kezdenek elöregedni, több mint egy évtizede vannak az űrben és így is sokkal tovább kitartottak, mint eredetileg tervezték. Mire a mintákat begyűjtő űrhajó a bolygóra érne (a dolgok jelenlegi állását nézve, ez a távolabbi jövőben lenne), addigra már annyira elöregedhetnek, hogy nem tudnánk kommunikálni a bolygón lévő járművekkel. Nem ártana új kommunikációs műholdakat küldeni, amelyek még az első marsi kolóniának sem jönne rosszul. Mert ugye ez a végső cél.