Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMVéget ért a Mars-kutatók hawaii küldetése
További Tudomány cikkek
- Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag?
- Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
A NASA hatfős kutatócsoportja nyolc hónapon át élt a marsihoz hasonló körülmények között egy hawaii vulkánban. A nyolc hónapos elszigeteltségük most ért véget – írja az MTI.
A projekt a HI-SEAS (Hawaii Space Exploration Analog and Simulation), a NASA hatrészes tanulmánysorozatának ötödik eleme, melyet a Hawaii Egyetem közreműködésével végeznek. A NASA 2,5 millió dollárral támogatja az intézet kutatásait.
A világon több Mars-szimulációs projekt létezik, de a Hawaiin dolgozó kutatók szerint az ő projektjüknek a helyszín az egyik fő előnye. A Mauna Loa csúcsa alatti köves, vörös sík terület a Mars zord tájaira hasonlít. A világ legnagyobb aktív vulkánjának csúcsa alatti sík vidéken elzártan élő kutatók űrruhát viseltek és mindenhova csoportosan mentek, ha elhagyták a lakóépületüket.
A négy férfiból és két nőből álló csoport azt vizsgálta, hogy a hosszú ideig tartó missziók milyen lélektani hatást gyakorolhatnak az asztronautákra. A kutatók az elvonulás alatt többnyire liofilizált (fagyasztva szárított) élelmiszereket, illetve friss zöldségeket ettek – többek között répát, paprikát, kínai kelt, paradicsomot és burgonyát –, amiket Joshua Ehrlich biológus termesztett.
A legénység csak 20 perc késleltetéssel kommunikálhatott a külvilággal; ennyi időbe telik, amíg a rádiójelek eljutnak a Marsról a Földre. A csoport földtani méréseket és térképészeti kutatásokat végzett, valamint olyan önellátó életteret hoztak létre, ami a Marson tapasztalható körülmények között lehetséges. Azt is vizsgálták, hogyan segíthetik a legénységet a stressz kezelésében. A felgyülemlett feszültséget a virtuális valóságban vezethették le, ahol trópusi tengerpartokon vagy ismerős tájakon érezhették magukat.
A csapattagok az összeférhetőségüket és stressztűrő képességüket mérő játékokat játszottak, és naplót vezettek a közérzetükről. A hangulatuk vizsgálatára speciálisan tervezett szenzorokat viseltek a testükön, melyek mérték a hangszintjüket és a többiekhez való közelségüket a 111 négyzetméteres élettérben. A szerkezet érzékelte, ha valaki kerülte a többieket, vagy egy vita hevében nagyon közel került egy társához.
Megtanultuk, hogy még a legjobb csapatban is lesz konfliktus. Így az a legfontosabb, hogy olyan csapatot hozzunk létre, melynek tagjai és maga a csoport is rugalmas, képes megvizsgálni a konfliktust és visszatérni belőle.
– mondta Kim Binsted, a Hawaii Egyetem professzora, a projekt egyik vezetője.
A NASA szerint 2030-ra sikerülhet embert küldeni a Marsra. Laura Lark, a hawaii kutatócsoport információtechnológusa ésszerűnek tartja a célkitűzést.