Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Európa döntött: a homeopátia hülyeség

481685481
2017.09.20. 08:00 Módosítva: 2017-09-20 08:00:37
Semmilyen érdemi bizonyíték nincs arra, hogy a homeopátia tényleg használ (az ezt állító tanulmányok tudományosan nem állják meg a helyüket), ellenben kártékony nagyon is lehet – állapítja meg az európai tudományos akadémiák közös testülete. Az EASAC állásfoglalása áttörést jelenthet az áltudományos orvoslás elleni küzdelemben. Most a döntéshozókon a sor, hogy megfogadják a tudósok javaslatait.

A homeopátia alapelvei ellentmondanak a fizika és a kémia törvényeinek, és soha nem jelent meg egyetlen valódi bizonyíték sem, ami igazolná a homeopátiás gyógymódok hatékonyságát 

– állapítja meg friss állásfoglalásában az EU tudományos akadémiáinak közös szervezete. Egyetlenegy betegség esetében sincs masszív, kísérletileg megismételhető bizonyíték arra, hogy a homeopátia működne; amikor a homeopátiás szerek után javul a beteg állapota, az egyszerűen a placebohatásnak tulajdonítható – teszi világossá az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC (a szervezet tagjai az összes EU-ország, plusz Norvégia és Svájc tudományos akadémiái). 

A vezető európai kutatókból álló testület állásfoglalása azért is fontos, mert európai szinten még nem volt ehhez hasonló súlyú és ilyen egyértelműséggel fogalmazó, félreérthetetlen, közös, konszenzusos álláspont. Előzmények már voltak: Ausztráliában és Amerikában is egyre keményebben nekimegy a hivatalos egészségügy a homeopátiának. Nálunk a kontinensen a svéd tudományos akadémia lett ennek az élharcosa: a Magyar Tudományos Akadémia is őket követve szorgalmazott végre hatékonyabb fellépést és hatósági lépéseket, most pedig mindez összeurópai szintre jutott.

A vezető európai tudósok most azt mondják ki, hogy a homeopátia tudományosan értelmezhetetlen, a homeopátia-pártiak állításaival szemben, kísérletileg nem igazolt – és még veszélyes is lehet.

Mivel olyan alternatív medicináról van szó, amely a „hasonló a hasonlót gyógyítja” mágikus elvéből kiindulva olyan mértékben felhígított, értelmezhetetlen oldatokkal próbál kúrálni, amelyeknek az előállításához a Föld teljes vízkészlete sem lenne elég, és aminek a működési mechanizmusát maguk a gyakorlói sem tudják megmagyarázni, a hivatalos orvostudomány elutasítása nem lenne meglepő.

Csakhogy a helyzet az, hogy elég sok orvos ad egyúttal homeopatás kezelést is, a homeopatás gyógyszergyárak piaca meg úgy pörög, mint a 220-ba nyúlt egyszeri homeopata kezében ütve-rázogatás közben a potenciálás alatt lévő fiola. A homeopátiás készítményeket ma nálunk is gyógyszerként, gyógyhatású készítményként lehet reklámozni és árusítani, és a közvélemény rendesen meg is van dolgozva: közvélemény-kutatásokban a válaszolók többsége úgy gondolja, hogy a homeopátiás szerek jobbak, mint a hagyományos gyógyszerek.

Ez az, amivel szemben most határozottan felszólaltak az európai akadémikusok. „A megfelelően kontrollált, igazolható bizonyítékok elemzése alapján a homeopátiás készítmények állítólagos klinikai hatékonysága megmagyarázható a placebohatással, vagy a rossz kutatástervezésnek, a véletlennek, statisztikai hibának, vagy publikációs torzításnak tulajdonítható” – írja az állásfoglalás.

Utóbbi az a jelenség, amikor a lelkes, ámde elfogult kutató sok elvégzett kísérlet után csak annak az egynek az eredményéről ír tanulmányt, ami igazolja az előzetes elképzeléseit (itt: a homeopátia hatékonyságát), de a torzítás sok más módon is megnyilvánulhat. Például úgy, hogy eleve túl kevés, statisztikailag nem releváns kísérleti alanyt vizsgáltak meg, vagy éppen nem vették figyelembe, hogy a placebohatásnak köszönhetően szó szerint bármi javíthat egy beteg állapotán, ha a páciens hisz benne: egy fehér köpeny, egy hatóanyag nélküli tabletta vagy akár egy pohár víz – utóbbi azért is idekívánkozó példa, mert lényegében ez maga a homeopátia esszenciája.

Azon kívül, hogy a homeopátia kísérletileg nem igazolt, és elméletileg sem sikerült összhangba hozni a természettudomány bevett elméleteivel, még árthat is: a homeopátiás karkötőjét kóstolgató és attól ólommérgezést kapó kisbaba esete extrém példa, az azonban már sokkal inkább rendszerhiba, hogy a homeopátiát sokan nem kiegészítő jelleggel használják, hanem a valódi orvoslással szemben részesítik előnyben, és emiatt nem vagy csak később jutnak hozzá orvosi ellátáshoz. Nem nagyon mérhető, de legalább ilyen fontos az áttételes hatás: a homeopátia „alááshatja a páciens és a közvélemény bizalmát a tudományos bizonyításban”.

Hogy akkor mi a teendő? Az EASAC nem akarja betiltani a homeopátiát, erre természetesen sem jogköre, sem reális lehetősége sem lenne, és mint állásfoglalásukban írják, a fogyasztói szabadságot sem akarják korlátozni. Azt azonban nagyon is szeretnék, hogy a páciensek ne legyenek átverve, és legalább jobban informálva dönthessenek, ha az egészségiparban tevékenykedők „olyan termékeket ajánlanak nekik, melyekről tudják, hogy biológiailag nem hatékonyak”.

Több konkrét javaslatuk is van:

  1. A homeopátiás szereket kötelező legyen ugyanolyan hatékonysági, biztonsági és minőségi vizsgálatoknak alávetni, mint a hagyományos gyógyszereket, magyarán ne lehessen csak úgy, bemondásra hivatkozva azt állítani, hogy egy homeopátiás készítmény működik, ugyanolyan szigorú bizonyítási eljárásra legyen szükség, mint a rendes gyógyszereknél. Ez most Magyarországon sincs így: egy kiskapunak köszönhetően a homeopátiás szerekről nem kell megmondani, hogy az mire is lenne jó pontosan, így pedig a hatékonyságáról sem kell állítani semmi konkrétat, így is forgalomba kerülhet. A helyzet más európai országokban is hasonló, és mindez nem csak az emberi készítményeknél van így: a homeopátiás állatorvoslásnak nagy divatja van, az alulszabályozottság ott ugyanúgy probléma.
  2. Az állam, illetve a társadalombiztosítás ne támogasson homeopátiás szereket, ha azoknak nem bizonyították a hatékonyságát (mint láttuk, ilyenek nincsenek). Bár Svájcban például népszavazáson döntöttek arról, hogy a helyi tb a homeopátiát ugyanúgy finanszírozza, mint a rendes gyógyszereket, az, hogy egy készítmény működik-e vagy sem, nem népszerűségi, hanem tudományos kérdés, így hát közpénzek se menjenek rá csak azért, mert vannak, akik hisznek benne.
  3. Jelenleg a homeopátiás szerek dobozáról elég kevés derül ki arról, hogy mi is a szer tartalma. Az európai állásfoglalás most azt javasolja, hogy itt se legyen kivétel, és a gyártók ugyanúgy kötelesek legyenek ráírni a pontos hatóanyag-tartalmat és a mennyiséget (az extrém hígítás miatt mondjuk ezt nem lesz könnyű, de ez legyen az ő bajuk) a készítményre, mint egy gyógyszernél.
  4. És végül a reklámok: ezekben se lehessen csak úgy azt állítani, hogy egy szer hatékony és biztonságos  ilyesmit megint csak bizonyítási kényszer terhe mellett lehessen mondani, különben a fogyasztó megtévesztéséről van szó.

A közvélemény felvilágosítása mellett az európai akadémiák most a döntéshozókhoz, politikusokhoz és szakmai szervezetekhez fordulnak: egyrészt az Európai Unió szintjén, egy, a mainál jobb közös szabályozási keretrendszerért, másrészt pedig a tagállamok (a többi mellett így tehát Magyarország is) egészségügyi vezetéséhez, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket azért, hogy a homeopátia ne téveszthesse meg a beteg embereket.

Borítókép: Bsip / Getty Images Hungary.