Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Állatokat is ettek a növényevő dinoszauruszok

2017.09.22. 15:21

A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok ürülékkövületei (koprolitjai) arra utalnak, hogy a növényevő őslények néha szándékosan állatokat, például kisebb rákokat is fogyasztottak – írja az MTI.

A vizsgálatot vezető Karen Chin, a boulderi Colorado Egyetem munkatársa elmondta, hogy a növényevő dinoszauruszoknak sokkal összetettebb étrendjük volt, mint azt eddig feltételezték. Ebbe az étrendbe bizonyos állatok, köztük a rákfélék is beletartoztak, ami sokkal inkább a modern kori növényevő madarakra jellemző étrend.

A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint lehet, hogy az eddig növényevőnek hitt többi dinoszauruszról is kiderül, hogy valójában mindenevő volt.

Chin szerint az őslények ürülékfosszíliáinak ritkasága miatt ez a peszketáriánus, vagyis a növények mellett halakat és tengeri állatokat is magában foglaló étrend eddig elkerülhette a tudósok figyelmét. Ennek régre visszanyúló okai vannak, amikor az 1850-es években fölfedezték az első megkövesedett dinoszauruszmaradványokat, néhány fajt növényevőként könyveltek el, mert a fogaik a ma élő növényevő emlősökéhez, például az orrszarvúkéra hasonlított.

A mostani leletek egy Utah-i lelőhelyről származnak, amelyet a késő krétakorban, vagyis a dinoszauruszok uralkodásának alkonyán élt őslények fosszíliáinak kincsestáraként tartanak számon. A Kaiparowits-fennsíkról származó ürülékkövületben talált páncél- és egyéb maradványok arról árulkodnak, hogy a hadrosauridák rákféléket is fogyasztottak, amelyek valószínűleg rothadó fákban húzták meg magukat.

A kutatók szerint a kacsacsőrű dinoszauruszok kifejezetten vadásztak a rákokra és rovarokra, amikor a rothadó fákból csemegéztek, és nem véletlenül nyelték le őket. Az apró állatok fontos fehérjeforrást jelenthettek a dinoszauruszok számára, különösen tojásrakás idején.

A vizsgált ürülékminták 75 millió évesek. A hadrosauridák akkoriban nagy számban éltek a mai Utah állam déli részén. A csont- és fogmaradványok alapján a kutatók arra jutottak, hogy az állatok az idejük nagy részét a szárazföldön töltötték, páfrányokat és tűlevelű fákat csemegézve, de közel maradtak az édesvizekhez.