Miért nem esik szét a Szaturnusz gyűrűje?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A Szaturnusz hét holdjának együttműködése miatt marad egyben a bolygó legnagyobb gyűrűje. A csillagászok harminc évig azt hitték, hogy ez egyedül a Janus nevű holdnak köszönhető. A NASA űrszondája, a szeptemberben megsemmisült Cassini adatainak elemzése azonban kiderítette, hogy csapatmunkáról van szó: ha nem tartanák egyben bizonyos erők, a gyűrű folyamatosan szétterjedne, végül eltűnne.
A kutatók felfedezték, hogy az A-gyűrű – a Szaturnusz legnagyobb, legtávolabbi látható gyűrűje – a Pan, az Atlas, a Prometheus, a Pandora, az Epimetheus, a Mimas és Janus holdak tartják össze.
A Cassini új részletekkel szolgált a Szaturnusz holdjainak tömegéről és a gyűrűk fizikai jellemzőiről, így matematikai alapon arra a következtetésre jutottunk, hogy a Janus hold egyedül nem képes megakadályozni a gyűrűk széthúzását.
– mondta Radwan Tajeddine, a kutatás vezetője.
Az A-gyűrű leginkább egy hanglemezhez hasonlít. Sűrűségi hullámai a felvételek barázdáira emlékeztetnek; ezeket a csillagászok szerint úgynevezett holdrezonanciák okozzák. A rezonanciamarkerek alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a holdak gravitációs hatása segít lelassítani és mérsékelni a szétterjedő gyűrűk lendületét.
Az A-gyűrűn több száz sűrűségi hullám van, amiket különböző holdrezonanciák okoztak. A holdak gravitációs hatása lelassítja a gyűrűt és elveszi a lendületét. Mire a gyűrű elér a Janusig, olyan sok lendületet veszít, hogy a hold ereje kialakítja a gyűrű jól látható peremét.
Tajeddine elmondta, hogy a tudósok még mindig nem teljesen biztosak abban, hogyan alakulhattak ki a gyűrűk, de az egyben maradásuk mechanizmusát sikerült megérteni.
(MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
