A Roszatom szerint elégett műhold okozhatta az európai sugárszennyezést

Egy légkörbe visszatérő elégett műhold, nem pedig az Ozjorszk közelében működő Majak nukleáris létesítményben bekövetkezett állítólagos baleset okozhatta a ruténium 106-os radioaktív izotópnak a légkörben szeptemberben és októberben észlelt jelenlétét, közölte a Roszatom orosz állami atomhatóság által megalakított intézményközi vizsgálóbizottság.

A vizsgálatban a Roszatom, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség szakemberei vettek részt. A november 29. és december 1. között elvégzett helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy a sugárzás nem az atomerőművekben elhasznált fűtőelemeket feldolgozó Majak Temelési Egyesüléstől, hanem külső forrásból eredt, jelenti az MTI.

"Ilyen forrás egyebek között egy olyan mesterséges műholdnak (vagy egy darabjának) a légkörben való elégése lehetett, amelynek fedélzetén volt található nagy aktivitású ruténium 106" - közölt egy lehetséges magyarázatot a bizottság.

Műholdak energiaforrásaként valóban használnak ruténiumot, 

Erről valószínűleg többet tudnak majd mondani a Föld körül keringő mesterséges objektumokat számontartó, pályájukat folyamatosan figyelő szakértők.

A Roszatom jelentése mintha Romániát is igyekezne belekeverni a történetbe: az orosz szakértők külön kitértek arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 2017. október 13-tól mért adatai azt mutatják, a térségben legmagasabb 145 mBq/m3 koncentrációt Bukarestben jegyezték fel, jóval magasabbat, mint amilyet Oroszországban bárhol észleltek. "A bizottság aggodalmát fejezi ki az információ hiánya miatt a Ru-106 ilyen rendellenesen magas romániai koncentrációjának lehetséges okairól" – állt a jelentésben.

Majak gyanús

A francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) november 9-én arról számolt be, hogy az október elején Európa fölött végigvonuló, egészségre és a környezetre káros hatásokkal nem bíró radioaktív felhő forrása Oroszországban vagy Kazahsztánban lehetett. Ezt a megnevezett országok tagadták.

November 21-én viszont az Oroszországi Föderáció Hidrometeorológiai Kutatóközpontja (Roszgidromet) megerősítette, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotóp megengedett értékének ezerszeresét mérték szeptember végén az Urál déli része fölött. A Roszatom akkor is közölte, nem tud róla, hogy baleset történt volna bármelyik nukleáris létesítményben.

Az orosz vizsgálóbizottság most megállapította, hogy ha nagyméretű "véletlenszerű kibocsátás" történt volna a Majaknál, akkor a Ru-106 szennyeződés Ozjorszkban és máshol az üzem közelében jelentősen magasabb lenne, mint Európában, de a november végén elvégzett mérések alapján nem ez a helyzet. A létesítmény automatizált sugárzásellenőrző rendszerei nem észleltek a kontrollszintet meghaladó radioaktivitást, a Majak 250 alkalmazottjának szervezetében a Dél-Uráli Biofizikai Intézet által elvégzett dozimetriai ellenőrzés nem talált ruténium-106 izotópot.

A jelentés utalt a Roszgidromet adataira, amelyek szerint a ruténium-106 aktivitásában nincs észrevehető szintemelkedés a dél-uráli régióban és Kelet-Európában vett levegőminták között, ami elkerülhetetlen lenne, ha a kibocsátás forrása az első helyszínen lenne a talajon vagy a talajfelszín közelében.

A dokumentum egyetértően utalt a NAÜ állásfoglalására is, amely szerint a Ru-106 kibocsátás nem hozható összefüggésbe az atomerőművek üzemeltetésével, mivel az atomerőművekben az urán hasadása során a Ru-106 mint hasadási termék mellett jelen vannak más izotópok, például a ruténium-103, a cézium-137, a stroncium-90 és egyebek, amelyeket Oroszországban nem észleltek. A bizottság megjegyezte, hogy a Majak létesítmény nem állít elő tiszta Ru-106-ot.

(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)