Ábrahám
17 °C
29 °C

Megfejtették a szerveit újranövesztő axolotl genomját

GettyImages-540192127
2018.01.26. 16:43

Az emberi test bizonyos részei képesek regenerálódni, ilyenek például az izmaink és a májunk, de amit levágnak, az úgy is marad. Irigykedve nézhetjük a szalamandrákat, hiszen akár a leszakad végtagjaikból is újat tudnak növeszteni. Hogy jobban megértsék a tudósok ezt a különleges képességet, két faj genomját fejtették meg, a mexikóban honos axolotl (Ambystoma mexicanum), és a beszédes nevű halhatatlan féreg (Schmidtea mediterranea) dns-ét - írja a Cosmos magazin.

A Max Planck intézet kutatónak vizsgálatából máris kiderült, hogy a gének esetében nem a méret számít. Az emberi genom 3 milliárd bázispárját tízszeresen lekörözi axolotl 32 milliárdja. A féregnek viszont csak 800 millió jutott.

Eddig azért nem foglalkoztak az axolotl genomjával, mert az állat dns-e tele van szeméttel, ismétlődő másolatokkal. Ilyen helyzetben, ennyi másolatnál az ismert szekvenálási eljárások megbuknak, úgyhogy új szoftvert kellett kifejleszteni, hogy sikerüljön megismerni a genom részleteit.

Bár az a rengeteg másolat semmit sem mond el az axolotl regenerációs képességeiről, a tudósoknak sikerült közelebb férkőzni az állat titkához. Azonosítottak öt gént, amelyen nincsenek meg a hüllőkben vagy az emlősökben, de aktívak a regenerálódó végtagban. Ebből kettőt már ismertek, a maradék három funkcióját pedig még fel kell deríteni.

Találtak más furcsaságokat is. A kétéltűekben két egymással rokon gén, a Pax3 és Pax7 segíti számos testszövet fejlődését - írja az Ars Technica. Az axolotl azonban a Pax3-at elvesztette, és a másik gén látja el az összes funkciót, amelyek normális esetben mindkét gént igényelnék. A halhatatlan féregben pedig 124 olyan gént nem találnak, amely az emberek és egerek létéhez nélkülözhetetlen, és ezek közül néhány fontos feladatokat lát el, mint a dns-ben lévő hibák kijavítását, vagy a sejtosztódás során a kromoszómák elválasztódásának levezénylését.

Egyelőre nincs kész válaszunk arra, hogy mi kell egy elvesztett végtag újranövesztéséhez. A Max Planck kutatócsoportjai, Elly Tanaka és Jochen Christian Rink vezetésével, annyit nyertek ezen, hogy végre képessé váltunk elképesztően hosszú genomok feldolgozására, szekvenálására, ami a későbbiekben még jól jöhet. Addig pedig bogarászhatják a tudósok az axolotl 32 milliárd bázispár-készletét, hátha a test helyreállításához is közelebb jutnak.