![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Megvan, hogy élhetnek túl mikrobák akár a Marson is?
![img 5709](http://kep.index.hu/1/0/1952/19525/195252/19525261_9cbf74968a6ef2e0fcb5eb1223049fef_wm.jpg)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
Az Atacama-sivatagot nem véletlenül szokás a Mars felszínéhez hasonlítani. Néhány extrém sarkvidéki helyet nem számítva ez a Föld legszárazabb helye: bár a klímaváltozás miatt itt is többször előfordul már felhőszakadás, összességében még most is évi 15 mm alatt van a csapadék, és vannak olyan még szárazabb helyek, ahol akár évekig is előfordulhat, hogy nem esik egy csepp eső sem.
A marsi körülményekhez való hasonlatosság miatt a NASA is rendszeresen végez itt többek között asztrobiológiai kísérleteket. Most éppen egy olyan hároméves projektben vannak (Atacama Rover Astrobiology Drilling Studies, rövidítve ARADS), melyben egy új marsjáró prototípusát tesztelik. A most is a Marson dolgozó Spirit és Opportunity roverekhez hasonló méretű K-REX2 fel van szerelve egy olyan fúróberendezéssel, mellyel két méter mélyre lehet lehatolni a fagyos-köves talajba. A járgány mintagyűjtési és a korábbiaknál bővebb (512 biológiai anyagra kalibrált) elemzési képességeit is vizsgálják. A cél, hogy a Marson is képesek legyenek detektálni az esetleges életjeleket.
Az ARADS ezen kívül a sós élőhelyeken megtalálható mikroorganizmusokat is vizsgálja, és ez kapcsolódik egy szintén hétfőn publikált tanulmány eredményéhez: ebben a Washington State University kutatói éppen azt vizsgálták, hogy hogy tud egyáltalán bármi túlélni olyan extrém száraz körülmények között, mint az Atacama legdurvább részei.
Dirk Schulze-Makuch csapatának először sikerült itt tartós életre bukkannia. Szerencséjük is volt, mert amikor 2015-ben elkezdték a kutatást, éppen esett, így megfigyelhették, mi történik ebben a biológiailag nagyon aktív időszakban, és mi jön utána.
Úgy gondoljuk, hogy ezek a mikrobaközösségek évszázadokig, vagy akár évezredekig képesek alvó állapotban maradni a marsihoz nagyon hasonló feltételek között, majd ha esik, felélednek–
– fogalmazott közleményében a vezető kutató. Schulze-Makuch szerint könnyen elképzelhető, hogy a korábban kedvezőbb klímájú Marson is vannak mikrobák, melyek azt várják, hogy egyszer életre kelhessenek.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)