Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Megvan, hogy élhetnek túl mikrobák akár a Marson is?

img 5709
2018.02.27. 12:28
Pár éve, amikor a Marson kutató Viking űrszonda technológiáját kipróbálták a chilei Atacama-sivatagban, az a meglepő eredmény született, hogy itt, a Föld egyik legszárazabb helyén sem találtak életre utaló jeleket. Valójában azonban itt is van élet, és most már azt is tudjuk, hogy ez hogyan lehetséges. Mindent kibíró mikroorganizmusok, amikhez hasonlók akár a Marson is túlélhetnének.

Az Atacama-sivatagot nem véletlenül szokás a Mars felszínéhez hasonlítani. Néhány extrém sarkvidéki helyet nem számítva ez a Föld legszárazabb helye: bár a klímaváltozás miatt itt is többször előfordul már felhőszakadás, összességében még most is évi 15 mm alatt van a csapadék, és vannak olyan még szárazabb helyek, ahol akár évekig is előfordulhat, hogy nem esik egy csepp eső sem.

A marsi körülményekhez való hasonlatosság miatt a NASA is rendszeresen végez itt többek között asztrobiológiai kísérleteket. Most éppen egy olyan hároméves projektben vannak (Atacama Rover Astrobiology Drilling Studies, rövidítve ARADS), melyben egy új marsjáró prototípusát tesztelik. A most is a Marson dolgozó Spirit és Opportunity roverekhez hasonló méretű K-REX2 fel van szerelve egy olyan fúróberendezéssel, mellyel két méter mélyre lehet lehatolni a fagyos-köves talajba. A járgány mintagyűjtési és a korábbiaknál bővebb (512 biológiai anyagra kalibrált) elemzési képességeit is vizsgálják. A cél, hogy a Marson is képesek legyenek detektálni az esetleges életjeleket.

Az ARADS ezen kívül a sós élőhelyeken megtalálható mikroorganizmusokat is vizsgálja, és ez kapcsolódik egy szintén hétfőn publikált tanulmány  eredményéhez: ebben a Washington State University kutatói éppen azt vizsgálták, hogy hogy tud egyáltalán bármi túlélni olyan extrém száraz körülmények között, mint az Atacama legdurvább részei.

Dirk Schulze-Makuch csapatának először sikerült itt tartós életre bukkannia. Szerencséjük is volt, mert amikor 2015-ben elkezdték a kutatást, éppen esett, így megfigyelhették, mi történik ebben a biológiailag nagyon aktív időszakban, és mi jön utána.

Úgy gondoljuk, hogy ezek a mikrobaközösségek évszázadokig, vagy akár évezredekig képesek alvó állapotban maradni a marsihoz nagyon hasonló feltételek között, majd ha esik, felélednek–

fogalmazott közleményében a vezető kutató. Schulze-Makuch szerint könnyen elképzelhető, hogy a korábban kedvezőbb klímájú Marson is vannak  mikrobák, melyek azt várják, hogy egyszer életre kelhessenek.