Miért ne lehetne az óceán az új világűr?
Egy évtizeden belül kezelhetetlenre nőhet a tengerbe kerülő műanyagok mennyisége, hacsak nem teszünk valamit a szemét begyűjtéséért. 2015 és 2025 között az óceánokban háromszorosára nőhet a műanyag mennyisége – írja egy nagy léptékű tanulmány.
A műanyag-felhalmozódás csak egy komoly veszélyforrás azok közül, amikkel a tengereknek szembe kell nézniük a növekvő vízszint, a felmelegedő óceánok és a környezetszennyezés mellett.
Az Egyesült Királyság kormánya által készített jelentés – Foresight Future of the Sea Report – arra is kitér, hogy az óceán értékeinek hasznosítása nagyon is kézzelfogható hasznot hozhat. A becslések szerint 2030-ra az óceánökonómia nagysága 2030-ra akár 3 billió dollár is lehet.
A Foresight-jelentés azért született meg, hogy tájékoztassák a brit minisztereket az óceánok állapotának hosszú- és középtávú hatásairól. A dokumentum egyik megállapítása, hogy nagy szükség lenne rá, hogy jobban megismerjük az óceánjainkat. Ez annyiban mindenképpen igaz, hogy a mélyebb vízrétegek 95 százaléka máig felderítetlen.
A tanulmány szerzői szerint nagy szükség lenne egy Planet Ocean-projektre – valami olyanra, mint amilyen a Hold vagy a Mars meghódítása volt. Az egyik szerző, Edward Hill, a brit Nemzeti Oceanográfiai Központ professzora a BBC-nek azt mondta, hogy
az óceán kulcsfontosságú a gazdaságunk jövőnk szempontjából. Kilencmilliárd ember fog az óceán felé fordulni, élelmet keresve, mégis keveset tudunk arról, hogy mi van ott. Rengeteg pénzt és lelkesedést fordítunk az űrkutatásra, de ott nincs semmi élet. A tengerfenék viszont teli van élettel! Egy űrmisszió-szerű óceánkutatásra lenne szükségünk – valójában az a végső határ.
(BBC News)