Rejtélyes geoglifák bizonyítják, hogy Kolumbusz előtt sűrűn lakták Amazóniát

Amazónia délebbi részét, a nagy folyóktól távoli Mato Grosso erdős vidékeit sokáig közel lakatlannak gondolták, a friss régészeti felfedezések azonban kiterjedt településrendszerre, megerősített falvakra, utakra utalnak.

Az óriási amazóniai térségek jelentős része régészetileg ma még nincs feltárva. Ezért is hiánypótló az angol Exeter egyetem régészeinek kutatása, akik mára több száz egykori falu nyomait tárták fel a térségben. A legmarkánsabb jellemzők a rejtélyesnek mondott geoglifák, óriási földi motívumok. Ha nem is annyira grandiózusak, mint a híres perui Nazca vonalak, itt, Amazóniában is ember alkotta árokrendszerekre bukkantak. Fura kör-, négyzet- és hatszög-alakú formák: a geoglifák rendeltetése egyelőre nem világos, leginkább rituális szerepet tulajdonítanak nekik.

Ezek a képződmények leginkább az egykori települések közelében voltak. A kutatók egy kiterjedt települési struktúra nyomait találták meg végig Amazónia déli szegélye mentén, 1800 kilométer hosszúságban. Úgy gondolják, 1000-1500 falu is lehetett ebben a vonalban 1250 és 1500 között. Igaz, ezeknek még csak a harmadát tárták fel, a többi létezése ma még csak feltételezés.

A felfedezésnek ökológia- és népességtörténeti szempontból is nagy jelentősége van. Úgy tűnik, emberi kultúrák a prekolumbián időszakban sokkal nagyobb mértékben népesítették be Amazóniát. Nagyobb lehetett a környezetre gyakorolt emberi hatás is, és úgy tűnik, az is téves elképzelés volt idáig, mely szerint csak a nagy folyamok mentén volt jelentős emberi jelenlét Amazóniában.