Jácint
17 °C
31 °C

Emberi agyat ültetnek egerekbe

2018.04.18. 14:53
Futurisztikusnak ható, a tudomány lehetőségeit és erkölcsi határait is feszegető kísérletet végeznek Amerika és a világ egyik vezető biológiai kutatóintézetében, a San Diego-i Salk Institute-ban. Több mint 200 egér agyába ültettek be egy miniatűr emberi agyat. Bár az implántátum alig lencsényi, szerkezetében leképezi a normális méretű agyat. Az egerek nem váltak zsenivé, viselkedésük nem változott meg különösebben, de a kísérlet így is alapvető kérdéseket vet fel.

Mettől egér és meddig állat, ha az emberi agyat imitáló szervet ültetnek be saját agyszövetének a helyére? – tették fel többen a kérdést, amikor a Salk kutatói novemberben először beszéltek nyilvánosan a projektjükről. Az Idegtudományi Társaság éves nagygyűlésén bioetikai alapkérdések merültek fel: mit tesz az egér intelligenciájával, tudatával, egyáltalán, az identitásával, ha – akármilyen kis mennyiségben – emberi agyszövetet kap?

Most hétfőn aztán megjelent az eddigi kísérletek eredményéről a tanulmány a Nature Biotechnology-ban, mely szerint technikai szempontból a munka teljes sikert hozott, az egerek azonban a megfigyelhető viselkedésük alapján teljesen egerek maradtak, képességeik is az átlagos fehéregéréhez hasonlatosak.

Arról azért még nincs szó, hogy teljesen kicserélnék az egér agyát az emberére, komolyabb és alapvetőbb kifogások mellett ennek a technikai feltételei sem adottak, már csak a méret miatt sem. A kutatók az egerek agykérgébe ültettek be egy egészen apró, őssejtekből növesztett emberi agyszövetet. A rágcsálók szövetéből előzetesen lekapartak egy keveset, hogy legyen helye az implantátumnak, melyet előzetesen egy bő hónapon keresztül laboratóriumban növesztettek. Őssejtekből már öt éve tudnak agysejteket differenciálni, azonban laboratóriumi körülmények között ezek nem túl életképesek: ha pár milliméteresnél nagyobbra nőnek, elhalnak, mert az oxigén és tápanyag ekkor már nem jut el a belül lévő sejtekig.

Az egérkísérlet közvetlen célja ennek a problémának a megoldása volt: az emberi agyszövet az egér szervezetéhez kapcsolódva megfelelő tápanyag- és oxigénutánpótlást kap. Így a mesterséges körülmények között növesztett emberi agy további növekedése és fejlődése is megfigyelhető.

A kísérlet ebből a szempontból remekül működött: a beültetett emberi szövetek 80 százaléka sikeren beágyazódott. A kutatók ezt úgy tudták ellenőrizni, hogy génmódosítással az implantált emberi sejteket zölden fluoreszkálóvá tették, így az egerek fején egy átlátszó burok alatt azokat folyamatosan megfigyelhették.

Az emberi agyszövet ugyan csak pár milliméteres, lencse nagyságú volt, de ez így is az emberi agy leképezése: az agyszövet struktúrája és sejtjeinek fejlettsége egy újszülött agyáénak felelt meg. Az emberi szövet és az egér agya között teljes körű kapcsolat jött létre: az emberi agydarab még axonokat (ezek az idegsejtek nyúlványai, lényegében a neuronok közötti kommunikáció hordozói) is küldtek az egér mindkét agyféltekéjébe.

Viselkedési szinten ennek ellenére nem figyeltek meg jelentős változást a kísérleti egereknél. Nem lettek okosabbak, „emberibbek”, gyakorlatilag ugyanúgy működtek tovább, mint a kontrollcsoportban lévő társaik. Egy memóriatesztet is végeztek az állatokon, és ott sem volt jelentős különbség: a zsákutcák között az egyetlen valódi menekülő útvonalra másnap ezek az egerek sem emlékeztek jobban, mint a többiek. Igaz, perspektívájában az is sokat jelent, hogy a rövid távú memóriájuk a jelek szerint mégis csak jobb volt valamivel a miniatűr emberi agyat kapó egereknek.