Lehet, hogy mégse létezik a titokzatos kilencedik bolygó
További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Egy új kutatás szerint nincs szükség a kilencedik bolygó elméletére ahhoz, hogy megmagyarázzuk a Naprendszer külső vidékén tapasztalt váratlan jelenségeket, ezeket ugyanis a Kuiper-övben keringő aszteroidarajok kollektív gravitációja is előidézheti – írja a Smithonian.
A Kuiper-öv nevű, Neptunuszon túli kisbolygóövben keringő kilencedik bolygó elméletét még 2016 elején jelentette be Mike Brown, a Caltech csillagásza (aki mellesleg a korábbi kilences bolygó, a Plútó visszaminősítését is kezdeményezte). A távoli bolygójelöltet közvetlenül azóta se sikerült megfigyelni, mert ehhez nincsenek is még elég jó műszereink. A kutatók a Kuiper-öv kisebb jeges objektumaira gyakorolt hatásából következtettek a létezésére. Ezeknek a megnyúlt és a többi bolygóéhoz képest döntött pályája egy masszívabb égitest jelenlétére utal, amelynek a gravitációs mezője torzítja a közelben elhaladó objektumok keringését. Márpedig a mérhető pályamódosulásokból a kutatók eddig arra következtetnek, hogy a legvalószínűbb magyarázat egy bolygó, amelynek a tömege a Föld és a Mars közé tehető. A legutóbbi erre utaló bizonyítékról alig néhány hete mi is beszámoltunk.
A most bemutatott új kutatás viszont egy új modellt alkalmazott a Kuiper-övben keringő kisebb aszteroidák és jeges égitestek keringésének vizsgálatához. A Boulderi Coloradói Egyetem kutatói ez alapján arra jutottak, hogy ezek a kis objektumok a nagyobb társaiknál gyorsabban keringenek, és rajokba verődve a Nap egyik oldalán csoportosulnak, így a kollektív gravitációs erejük már elég nagy ahhoz, hogy kimutatható hatással legyen a nagyobb, lassabb égitestekre.
Bár egyes kutatók szkeptikusan fogadták, hogy ezeknek a kis objektumoknak akár együttesen is lehetne akkora gravitációs ereje, hogy módosítani tudják nagyobb égitestek pályáját, a tanulmány szerzői szerint a modelljük szerint ez egyértelmű. Ann-Marie Madigan, az egyik társszerző szerint korábban azért nem jutottak a kutatások ilyen eredményre, mert az ilyen komplex rendszereknek, mint a Kuiper-öv objektumai, nagyon drága a modellezése, ezért általában kevesebb objektumot vesznek csak bele. Ők viszont most a 2300 ismert objektumból 400-at adtak hozzá a modellhez, ami már elég volt ahhoz, hogy az együttes erejük előidézze a pályamódosításokat.
A modell ugyanakkor még így se tud minden furcsaságra magyarázatot adni. Bár a pályák megnyúlásának okát ki lehet vele pipálni, azt nem, hogy miért vannak megdöntve. Vagyis maradt még azért esélye a kilencedik bolygónak is.