Napi 20 millió plasztikdarab kerül a Rábába

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban és a Rábában is találtak mikroműanyagot - közölte az MTI-vel a projekt kommunikációs vezetője pénteken. A Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban, ami azt jelenti, hogy naponta akár 20,7 millió részecske a folyóba kerülhet. Ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok maradványai.

Az Ipolyban valamivel jobb a helyzet, ott köbméterenként 1,7 részecskét mértek, ami annak lehet köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta. Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (például polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt - olvasható a közleményben.

A mikroműanyag nagyobb méretű tárgyakból jön létre. A műanyaghulladék bekerül a természetes ökoszisztémákba, a fizikai-kémiai hatások (elsősorban az UV-sugárzás) következtében a szerkezete aprózódik, és így jönnek létre az 5 milliméternél kisebb részecskék.

A tiszai vizsgálatok során Dombrádnál a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 mikrométernél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. Főleg polietilént, polipropilént és polisztirolt találtak.

Önmagában az is nagy veszélyt jelent, hogy a műanyagokból káros anyagok szivárognak az élőlények szervezetébe, de a mikroműanyagokra ez fokozottan érvényes, jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az 5 milliméternél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk ezért rendkívül sürgető feladat.

A következő mérést a Dunán végzik el a szakemberek, akik a témáról a mikromuanyag.hu honlapon szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal ellátott tudástárat hoztak létre.

A mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. A GreenPeace emiatt kezdeményezett aláírásgyűjtő akciót az egyszer használatos műanyag zacskók betiltása érdekében, és a petícióhoz már ötvenezren csatlakoztak.  

A mérések eredményeiről csütörtökön, a Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett budapesti környezetvédelmi konferencián számoltak be a független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló Wessling Hungary Kft. szakemberei. A Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferenciát a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.