Aliz
6 °C
14 °C

Napi 20 millió plasztikdarab kerül a Rábába

2018.06.29. 14:40 Módosítva: 2018-06-29 16:44:37

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban és a Rábában is találtak mikroműanyagot - közölte az MTI-vel a projekt kommunikációs vezetője pénteken. A Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban, ami azt jelenti, hogy naponta akár 20,7 millió részecske a folyóba kerülhet. Ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok maradványai.

mikromuanyagamikroszkopalatt.png
Fotó: WESSLING Hungary Kft

Az Ipolyban valamivel jobb a helyzet, ott köbméterenként 1,7 részecskét mértek, ami annak lehet köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta. Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (például polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt - olvasható a közleményben.

A mikroműanyag nagyobb méretű tárgyakból jön létre. A műanyaghulladék bekerül a természetes ökoszisztémákba, a fizikai-kémiai hatások (elsősorban az UV-sugárzás) következtében a szerkezete aprózódik, és így jönnek létre az 5 milliméternél kisebb részecskék.

Európában köbméterenként átlagosan 10-20 mikroműanyag részecske található a vizekben.

A tiszai vizsgálatok során Dombrádnál a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 mikrométernél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. Főleg polietilént, polipropilént és polisztirolt találtak.

Önmagában az is nagy veszélyt jelent, hogy a műanyagokból káros anyagok szivárognak az élőlények szervezetébe, de a mikroműanyagokra ez fokozottan érvényes, jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy az 5 milliméternél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk ezért rendkívül sürgető feladat.

A következő mérést a Dunán végzik el a szakemberek, akik a témáról a mikromuanyag.hu honlapon szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal ellátott tudástárat hoztak létre.

A mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. A GreenPeace emiatt kezdeményezett aláírásgyűjtő akciót az egyszer használatos műanyag zacskók betiltása érdekében, és a petícióhoz már ötvenezren csatlakoztak.  

A mérések eredményeiről csütörtökön, a Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett budapesti környezetvédelmi konferencián számoltak be a független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló Wessling Hungary Kft. szakemberei. A Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferenciát a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?