Tudják, mekkora szívás a globális felmelegedés?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Dr. Google rendel: egyre több fiatal diagnosztizálja félre magát - Több milliárd éves titokra derült fény, a megoldás végig a szemünk előtt volt
- Súlyos katasztrófák várnak ránk, és ennek csak a diktátorok örülhetnek
- Űradatok segítik az aszály problémáinak megoldását
- Az elemzők megfejtették: ezért lehet veszélyes a globális karcsúság
Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés mértéke kétszer nagyobb lehet a korábban feltételezettnél. A felmelegedés a duplája is lehet a korábban becsültnek, a tengerszint pedig hat méterrel is megemelkedhet, ha a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal nő.
A tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport készítette, A 17 országból származó kutatók a Nature Geoscience új számában publikálták az észrevételeiket. Mint írják, a megfigyeléseken alapuló bizonyítékok az elmúlt 3,5 millió évből származnak; ekkor a felmelegedés mértéke 0,5-2 Celsius-fokkal volt magasabb, mint a XIX. században az iparosodás előtt. Azt is bemutatták, hogy a sarkvidéki jégtakaróknak mekkora területe olvadhat el.
A múlt melegebb periódusainak vizsgálata arra utal, hogy számos gyorsító mechanizmus – amit a mai klímamodellek figyelmen kívül hagynak – hosszú távon megnövelik a felmelegedés mértékét, ráadásul a mai klímamodelleken túlmutató mértékben. Ebből viszont az következik, hogy a 2 Celsius-fokos emelkedést megelőző szénkibocsátási tervek jóval alacsonyabbak lehetnek a véltnél, ami kisebb hibahatárt szab a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célkitűzéseknek.
– írta a tanulmány vezető szerzője, Hubertus Fischer professzor.
A kutatók három felmelegedési periódust vizsgáltak: az 5000-9000 évvel ezelőtti holocén korszak hőmérsékleti maximumát; a legutóbbi, 129-116 ezer évvel ezelőtti jégkorszakot; és a 3,3 millió évvel ezelőtti közép-pliocén korszakot. Az első két periódusban a felmelegedés kiszámítható változásokat okozott a Föld légkörében, míg a közép-pliocén korszakban a szén-dioxid légköri koncentrációja 350-450 ppm (milliomod rész) volt – nagyjából annyi, mint manapság.
A sarkvidéki jégből, üledékrétegekből, fosszilis maradványokból vett minták, valamint a modern paleoklimatikus eljárások alapján a kutatók rekonstruálták az éghajlati változások hatásait. Ezeket összevetve meggyőző bizonyítékot kapunk arról, hogy milyen lenne a Föld éghajlata, ha az éghajlat stabilizálódna.
Ugyanakkor a bolygó ma gyorsabban melegszik, mint az említett periódusokban bármikor, mivel a szén-dioxid-kibocsátás mértéke továbbra is nő. Ha ma leállítanánk minden károsanyag-kibocsátást, akkor is évszázadokig tartana, mire elérnénk az egyensúlyi helyzetet.
Fotó: George Rose / Getty Images Hungary
A felmelegedés mélyre ható változásokat okozott a Föld ökoszisztémájában. Az antarktiszi és a grönlandi jégsapkák sokkal kisebbek voltak; a tengerszint legalább hat méterrel volt magasabb; a tengeri planktonok átrendezték az óceánok élővilágát; az erdők és tundrák 200 kilométerrel feljebb húzódtak; a Szahara zöldellő környezet volt.
Mindössze 2 Celsius-fokos felmelegedéssel – és talán már 1,5 Celsius-fokossal is – jelentős, mélyreható változások következhetnek be a Földön. Számíthatunk rá, hogy a tengerszint-emelkedés visszafordíthatatlan lesz a századfordulóra, és ez a világ népességére, infrastruktúrájára és gazdaságára is komoly hatással lesz.
– írta a tanulmány társszerzője, Alan Mix professzor.
A mai klímamodellek ezeket a hatásokat általában alábecsülik, mert a rövid távú hatásokra koncentrálnak.
Ez a kutatás egy erőteljes felhívás a cselekvésre. A tanulság, hogy ha a világ vezetői nem tesznek valamit a kibocsátással kapcsolatban, a globális felmelegedés az egész bolygónkat és az egész életvitelünket felboríthatja - és nemcsak erre az évszázadra, hanem azon túl is.
– mondta Katrin Meissner professzor.
(Phys.org)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
