Megoldódott az ózonrejtély: Kína termelte titokban az ózongyilkos tiltott gázt

Május közepén mi is beszámoltunk arról, hogy váratlanul megnövekedett a légkörben az ózonréteget súlyosan roncsoló gáz, a freon koncentrációja. A jelenség okát akkor még csak találgatták, de egy friss vizsgálat azonosította a légszennyezés forrását: kínai építőipari cégek használták a 2010-ben teljesen betiltott freont költséghatékonyságból, lakóházat szigeteléséhez – írja a BBC.

A freon (avagy fluor-triklórmetán, Freon-11, CFC-11 vagy R-11) egy klórozott-fluorozott szénhidrogén vegyület, amelyet 1987 előtt nagy mennyiségben gyártottak és rengeteg célra használtak; hogy csak két nagyon gyakori alkalmazást említsünk: dezodorok hajtógáza és hűtőgépek töltőgáza is leginkább freon volt. Egészen addig, míg a tudósok rá nem jöttek, hogy a freonnak – és a hozzá hasonló halogénezett szénhidrogén gázoknak – kiemelkedő szerepe van az üvegházhatás kialakulásában és az ózonréteg roncsolásában.

A probléma kezelésére fogadták el 1987-ben a montreali nemzetközi egyezményt, amelynek köszönhetően sikerült is visszaszorítani a légkör freontartalmát. Ezt az egyezményt szegte meg valaki a közelmúltban, és bár a májusi vizsgálat arra jutott, hogy valószínűleg Kelet-Ázsiában vannak olyan vegyipari üzemek, amelyek ismét freont gyártanak, a kérdés diplomáciai érzékenysége miatt akkor konkrét országot még nem neveztek meg.

A freonnak ugyanis kiválóan lehet növelni a házak szigeteléséhez használt poliuretán hab térfogatát, azaz javítani a szigetelés hatékonyságát – vagyis ironikus módon a hatékonyabb fűtéssel végső soron csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, miközben egy másik fronton épp a környezetet rombolják vele. Kína állítja elő a világon használt poliuretán nagyjából egyharmadát.

Az EIA 18 kínai cég vezető munkatársaival lépett kapcsolatba, és a velük folytatott beszélgetések alapján arra jutott, hogy a kínai poliuretán nagy részét freonnal állítják elő. Ennek az oka, hogy a freon nemcsak hatékonyabb, mint a környezetbarátabb alternatívák, de jóval olcsóbb is. Érdekesség, hogy az érintett cégek különösebben meg se próbálták tagadni a dolgot, sőt nyíltan beszéltek róla, ami a kínai hatóságok elnéző hozzáállására enged következtetni.

A montreali egyezményt aláíró Kína ellen annak megszegése miatt elvileg kiróhatók lennének gazdasági szankciók, de erre nem volt még példa az egyezmény 1987-es megszületése óta. Valószínűbb, hogy a többi tagállam Kína szigorúbb fellépését fogja csak sürgetni. Az egyezmény aláíróinak képviselői a héten ülnek össze Bécsben, hogy megvitassák a helyzetet.