Izraeli kutató: Van remény a felépülésre
További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
A koronavírus gyakori tünetei közé tartozik az ízlelés és a szaglás elvesztése. Szakértők attól tartanak, hogy ez következményekkel járhat a mentális egészségre és a táplálkozásra nézve is – írta a Deutsche Welle.
A német lap emlékeztet rá, hogy a koronavírus-betegek közt vannak olyanok, akiknek a szaglásvesztés az elsődleges tünetük. Többek számára ráadásul egy olyan tünet, ami jóval tovább velük marad, mint mondjuk a láz vagy a mellkas feszülése. Sokan az ízlelésüket is elveszítik, sőt akár a nyelvük érzékenységét is.
Kutatók szerint azonban a szaglás sokkal központibb szerepet játszik az életünkben, mint gondolnánk.
A szaglás elvesztése egyrészt veszélyes, hiszen
- nem érezzük meg, ha szivárog a gáz,
- nem érezzük meg a füstszagot,
- vagy ha egy étel megromlott,
- emellett csökkentheti a motivációt arra, hogy egyáltalán együnk.
A Deutsche Welle idézte Rachel Herzet, az amerikai Brown Egyetem pszichológus-neurológusát, aki szerint egy érzék elvesztése rendkívül traumatikus lehet az ember számára.
A szaglás intenzíven kötődik az érzéseinkhez, erősen kötődik a társadalmi életünkhöz, az intim élményeinkhez, az emlékeinkhez, az öntudatunkhoz
– fejtette ki Herz a lapnak.
A szaglás az egyik érzékeny módja annak, hogy az emberek „megérezzék a félelmet” egy másik emberben, továbbá a szagok azt is befolyásolják, mennyire tartunk valakit fizikailag vonzónak.
A szaglás máshogy működik, mint a többi érzékünk. Az agyunknak közvetlenül abba a részébe megy, ahol feldolgozzuk és tároljuk az emlékeket. Ezért váltanak ki a szagok annyira erős emlékeket és reakciókat
– ezt már Julie Walsh-Messinger, a Daytoni Egyetem klinikai pszichológusa mondta a német lapnak.
Rámutatott: néhány napig vagy hétig el lehet lenni szagok nélkül, de szembenézni azzal a kilátással, hogy sosem fogjuk többé érezni őket, az nagyon nehéz.
A Deutsche Welle cikke arra is kitért, hogy
összefüggést találtak a szaglás megromlása vagy elvesztése, valamint a depresszió és a szorongás terjedése között.
Egy 2020 júliusában megjelent tanulmány szerint azok, akik visszanyerték a koronavírus miatt elvesztett szaglásukat, javulást tapasztaltak a mentális egészségükben és az emberi kapcsolataikban.
Masha Niv, a jeruzsálemi Héber Egyetem docense a német lapnak arról számolt be, hogy az ízlelés károsodása a koronanavírus-betegek hetven százalékát érinti.
Egy nagyszabású, 2020. júniusi nemzetközi tanulmány szerint – amelynek társszerzője Niv – a nyelv érzékenységének károsodása a szaglásukat vagy ízlelésüket elvesztett betegek felénél jelentkezett.
Herz szerint a gyógyultaknál a probléma kezelésének egyik lehetősége, hogy „újratanítják az orrukat”.
Szakértők azt ajánlják, hogy gyűjtsünk össze erős illatokat – mint a citrom, fahéj, fokhagyma vagy menta –, és külön-külön körülbelül tíz másodpercig szagolgassuk őket naponta többször, több hónapon át. Aztán váltsunk egy másik összeállításra.
Herz azt állítja, hogy ezáltal az agy újratanulja felismerni az illatokat, stimulálja, reaktiválja az érzékelésünket. A jeruzsálemi egyetemi docens hangsúlyozta: a koronavírus nem okoz neurológiai károsodást az érzőneuronokban, tehát van remény a felépülésre.
Borítókép: Getty Images Hungary / Fotós: Noam Galai