Időjárás-jelentés a múltból

Az EUMETSAT-nak köszönhetően tíz percben követhetjük végig, milyen is volt a 2020-as év időjárása a Földön, szupermagas, 8K-felbontásban. Szépen látszik az Egyenlítő menti, trópusok feletti keleti passzátszél, illetve a déli félteke nyugat felé mozgó szélrendszere.

A felvételeket több geostacionárius (a bolygónk adott pontja felett, a Földdel azonos sebességgel keringő) műhold felvételeiből állították össze a Kínai Meteorológiai Igazgatóság (CMA), a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) és az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Igazgatóság (NOAA) nemzetközi együttműködésében.

A videó érdekessége, hogy külön jelzi a hurrikánokat, trópusi ciklonokat. A tavalyi év meglehetősen intenzív hurrikánszezont hozott. Az Atlanti-óceán északi részén 30 elnevezett vihart azonosítottak. Ezeket intenzitásuktól függően halványsárgától pirosig jelölik a videóban. Az elnevezések pedig az 1953-ban bevezetett metódust követik: minden évben 21 fonetikusan elrendezett női és férfinevet vesznek fel a listába, és sorrendben kapják a viharok a keresztnevüket. Ha a ciklonok száma ennél több, akkor a görög ábécé betűi következnek. Összesen hat hurrikánszezonra elegendő név szerepel a listában,

Egyes különösen erős és pusztító hurrikánok nevét (például Irma, Katrina) visszavonhatják a katalógusból, és onnantól csak az adott vihart jelölhetik.

Kutatók régóta sejtik, hogy a globális felmelegedéssel együtt emelkedik az erős viharok száma. A hurrikánok kialakulásának feltétele ugyanis a meleg tengervíz, ez adja az energiájukat. Viszont a különböző mérési módszerek és műszerek miatt eddig nem tudták igazolni ezt a feltevést.

Most viszont az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) összevetette és egységesítette az 1979 és 2017 közötti adatokat, és arra jutottak, hogy a jelentős, 178 km/h-s szélerősséget meghaladó hurrikánok 15 százalékkal nagyobb eséllyel alakulnak ki, mint korábban. Ugyanakkor kutatók szerint

az éghajlat kevéssé ismert természetes változékonysága miatt létezhetnek más magyarázatok is.

Mindenesetre a szélsőséges időjárás okozta károk évről évre nőnek. Félrevezető lehet azonban pusztán az ember okozta globális felmelegedést látni e mögött. Ahogy az emberiség egyre inkább belakja, beépíti a bolygót, úgy növekednek a károk is. A természetnek még csak nem is kell nagyon tombolnia, máris felborult, megrongálódott, összetörött, elpusztult, úszó vagy éppen elszálló vagyontárgyakkal van tele a média. A természeti erőknek egyre szűkebb a hely, moccan egyet, és máris milliós a kár.

(Borítókép: Hurrikán sújtotta terület Mexikóban 2018. október 16-án. Fotó: Scott Olson / Getty Images)