Szájbarágó: tornádó pusztított Kadarkúton?

Az előző évekhez képest szokatlan hőség jellemezte a júniust, amely péntek este félelmetes villámok kíséretében kis időre alábbhagyott. A hőségnek véget vető villámok világították be Magyarország egét, és – ahogy arról beszámoltunk – Kadarkúton hatalmas pusztítást okozott a hirtelen érkezett időjárás. A város házait szétverte a vihar, több mint háromszáznak a teteje ment tönkre.

A viharvadászok is tornádóról számoltak be az oldalukon, jelzéseik szerint Kalocsán is hasonló égi jelenség volt, mint amilyet a somogyi településen tapasztaltak. Ahogy írták, múlt hét pénteken nagyon kedvező feltételek alakultak ki a heves zivatarok létrejöttéhez. A nyugati országrészben több helyen pattantak ki szupercellás zivatarok, többfelé hullott hatalmas szemű jég, Kalocsán tornádó is kialakult.

A megváltozott időjárási viszonyok közti eligazodásban dr. Pongrácz Rita, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének tudományos munkatársa, illetve Tóth Gábor Gyula viharvadász segít. 

• Miért éppen most?

A viharvadász szerint ideális időjárási viszony alakult ki múlt pénteken hazánkban. A hőség záró frontjaként az afrikai térségből forró levegő áramlott Magyarország felé, amely nagyon sok energiát tudott felhalmozni. Ez a forró levegő találkozott a Nyugat-Európából érkező ciklonnal, amely több napig időzött előbb Franciaországban, majd pusztítást végzett Németországban és Csehországban. Tóth Gábor Gyula kiemelte, hogy a nedvesség és az instabilitás, amely kedvez a felhőképződésnek, ideális táptalaj az ebből kialakuló tornádónak.

Általánosságban pedig Tóth Gábor Gyula hozzátette: a globális klímaváltozás az okozója annak, hogy az olyan jelenségek, mint a szupercellák vagy az azokból képződő tornádók már hazánkban is felütötték a fejüket, és fel kell készülnünk arra, hogy egyre szaporodni fognak.

• Mi az a szupercella?

Komjáti Kornél, a Viharvadászok Egyesület elnöke, aki egyben az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa is, elárulta a szupercellák kialakulás nyáron a legvalószínűbb, de áprilistól, szeptemberig tartó időszakban is előfordulhatnak. Ahhoz, hogy szupercella alakuljon ki, szükség van minden olyan feltételre, amely egy zivatar kialakulásához szükséges, vagyis a légkör instabilitásra, légnedvességre, illetve úgynevezett emelés is kell, ami megemeli a légelemeket. Ez utóbbi lehet akár egy hidegfront is, de a szélnyírás is szükséges, hogy szupercella alakuljon ki. Ezek a képződmények üllőalakúak, vagyis az alsó részük oszlopszerű, míg a tetejük kiszélesedik, és nagyjából tíz-tizenkétezer méteres magasságban helyezkedik el.

Az ilyen láncokban jöhetnek létre az úgynevezett fejlett zivatarfelhők, vagyis a szupercellák. Különlegességük, hogy hosszú életűek, nagyon nagy kiterjedésűek és a tengelyük körül forognak. Veszélyességük abban rejlik, hogy a belsejükben jóval nagyobb a légáramlás, mint az egyszerű viharfelhőkben, nemritkán orkánerejű széllel is számolni kell. A szupercellából rövid idő alatt akár húsz-harminc milliméter eső hullhat, vagy akár jég is, amelynek darabjai elérhetik a két centiméteres nagyságot. A képződményben az elektromos aktivitás is nagy, rengeteg villámlással jár.

A szupercella azonban abból a szempontból is veszélyes, hogy ha elég magasra nyúlik a teteje, átalakulhat – és kész a tornádó.

• Mikor beszélhetünk tornádóról?

A tornádó egy olyan, intenzíven örvénylő légoszlop, amely általában zivatarfelhőhöz kapcsolódik, abból alányúlva éri el a földet, ahol hatalmas pusztítást végez – magyarázta Pongrácz Rita.

Egy tornádó rövid ideig, átlagosan két-három perctől akár egy óráig létezik mindössze. Ez idő alatt több fázison megy keresztül. Kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor a felfelé mozgó levegőből megszületik, ekkor jön létre jellemző tölcsérformája. Ezt követően az örvény eléri a földet, és ebben az úgynevezett érett fázis a legpusztítóbb. Néhány perccel később a tornádó gyengül, majd eltűnik. Jellemző, hogy a tornádók nem túl széles sávban pusztítanak, átlagos szélességük négy-ötszáz méter, de szélsebességük akár több száz km/óra is lehet.

A tornádók erősségét a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján osztályozzák. Theodore Fujita japán meteorológus dolgozta ki az első értékelési skálát, amelyet azóta átalakítottak. Az Egyesült Államokban 2007. február 1. óta a korrigált Fujita-skálát használják, ami EF0-tól EF5-ig terjed. Hazánk eddigi legerősebb tornádója F4-es erejű volt, és 1924. június 13-án ért földet Biatorbágy és Páty között.

• Gyakoribb lett Magyarországon a tornádó?

Meteorológusok szerint évente nagyjából húsz-harminc tornádó figyelhető meg hazánkban. Tóth Gábor Gyula viharvadász szerint nem feltétlenül több, mint az előző évtizedekben, de azoknak a kommunikációs eszközöknek és csatornáknak köszönhetően, amelyek nem álltak rendelkezésre húsz-harminc évvel ezelőtt, látványos képek formájában hamarabb elér bennünket az információ a szélsőséges időjárásról.

• A tuba és a tornádó között mi a különbség?

A tuba nem más, mint egy felhőtölcsér, légörvény, amely a benne zajló felhőképződés miatt lesz látható. Képződési elve ugyanaz, mint a tornádóé. Ahogy földre ér, tornádónak nevezzük.

A tuba egy gomolyos szerkezetű felhőből, legtöbbször zivatarfelhőből nyúlik alá, azonban a felhő és a Föld közötti magasság nagyjából kétszáz és ezer méter közötti. A tuba kialakulásának egyik feltétele az alacsony felhőalap, illetve a megfelelő mennyiségű pára jelenléte a légkörben, amelyhez még szükség van kellő erősségű örvényességre.

• Hurrikánok hol fordulnak elő?

A hurrikán olyan, általában több száz kilométer átmérőjű felhőörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb és belülről kifelé haladva nő. Mozgása az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen, a délin vele egyező irányban forog. A trópusi éghajlati öv meghatározott részén, a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik, és legalább 32 méter/másodperc sebességgel száguld, tör, zúz, pusztít.

• Miért kapnak neveket a hurrikánok?

A meteorológiai szolgálat munkájának egyszerűsítése érdekében, valamint a média kellő figyelemfelkeltése miatt. A második világháború után az amerikai meteorológusok női nevekkel kezdték el megkülönböztetni az egyes hurrikánokat, amelyekről a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hurrikántanácsa dönt. Az elnevezés ábécésorrendben történik: az év első hurrikánjának neve A-val kezdődik. A női és férfi nevek váltakoznak. A hatalmas pusztítást végző ciklonok nevét a továbbiakban már nem használhatják. Amennyiben egy év során több mint 21 trópusi ciklont észlelnek, a nevek a görög ábécével folytatódnak – világította meg a nevek kialakulásának hátterét Pongrácz Rita.

• Melyek voltak a legpusztítóbb hurrikánok?

Az egyik legnagyobb tarolást az Andrew végezte még 1992-ben, amikor a Bahamákon és a Mexikói-öbölben 5-ös erősségű hurrikán miatt 65 ember halt meg, és 26,5 milliárd dolláros kárt okozott.

A Katrina 2005 augusztusában szintén főként a Mexikói-öblöt érintette, hatalmas árvizet okozva többek között New Orleansban. A Katrina még a Bahamáknál alakult ciklonná, de azon a vidéken nem okozott említésre méltó kárt. A majdnem kétezer halálos áldozattal járó pusztítás során 125 milliárd dolláros kár keletkezett.