Végleg eltűnhet a banán a polcokról

Újabb csapás érte Európa és a világ kedvenc banánfajtáját. Nem elég, hogy az 1980-as évek óta pusztítja az új Panama-kór, most egy másik gyilkos ellensége is heves támadásba lendült, a Sigatoka-betegség. Ez is egy gyilkos gombafajta, amely a banáncserje élettartamát 30 évről 2-3 évre csökkenti, termését pedig elpusztítja.

Unod a banánt? Nem kellene

Egyszer már teljesen kipusztult egy népszerű fajta, a globális kereskedelem sztárja, a gros michel. Őt az első Panama-kór vitte el. Helyét az általunk ismert Cavendish-fajták foglalták el, amelyek nem voltak ugyan annyira finomak, de ellenálltak a pusztító penészgombának. Az öröm nem tartott sokáig, a nyolcvanas évek végén felbukkant egy mutáció (TR4-törzs), amely a mai napig megállíthatatlanul terjed minden kontinensen. Ez nemcsak azért aggasztó, mert elődjéhez hasonlóan a Cavendish-fajták is eltűnhetnek örökre a polcokról, hanem mert a forró égöv országaiban csaknem 400 millió ember alapélelmiszere a sárga gyümölcs. 

Már a vadászó-gyűjtögető népek is szemet vetettek rá,  a világ egyik legrégebben termesztett gyümölcse. Tízezer évvel ezelőtt már fogyasztották Délkelet-Ázsiában. De nem az eredeti őserdei vadbanánt (Musa acuminata), mert az ehetetlen, tele van kemény magokkal, hanem annak magtalan variánsait. Ilyenek a globális export 95 százalékát adó Cavendish-fajták is. 

Megnyílt a második front is

Habár több mint száz fajtáját termesztik, genetikailag csaknem teljesen azonos mind. Pont ezért annyira védtelenek a betegségekkel szemben.

Mint például a járványként terjedő levélgombával, a fekete sigatoka gombával szemben is. A leveleket és ezzel az egész növényt szétroncsoló kórokozó az új Panama-kórral együtt olyan pusztítást végez a világ banánfarmjain, hogy az már a Cavendish-fajták fennmaradását veszélyezteti. 

Különféle növényvédő szerekkel eddig úgy-ahogy féken tudták tartani a betegség terjedését, ám a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet (WUR) holland kutatói nemrégiben megkongatták a vészharangot. Annyira életképes ugyanis a sigatoka gomba, hogy hiába fejlesztik ki ellene az újabb és újabb vegyszereket, rövid idő alatt ellenállóvá válik.  

a növénybiológusok pedig jobb híján a Cavendish génjeinek módosításában bízhatnak. Csakhogy hosszú évekbe telik egy molekulárisan módosított, mutatós és finom fajta kifejlesztése, és félő, hogy mire a polcokra kerül, már alig emlékszünk egykori kedvencünkre. És akkor még a genetikailag módosított növényekkel szembeni erőteljes gyanakvással is meg kellene küzdeni. 

(Borítókép:  Egy munkás banánt hord aratás közben Jalcocotan közelében, Nayarit államban, Mexikóban 2021. július 30-án. Fotó: Cesar Rodriguez / Bloomberg / Getty Images)