Majdnem eltalálta a Földet egy aszteroida
További Tudomány cikkek
- Megszólalt a NASA egyik pilótája: A semmiből tűnt fel két fémgolyó, a radar sem észlelte őket
- Itt van a karácsonyfa-szindróma: évente egyszer jelentkezik, de annál irritálóbb
- Ezt választották a 2024-es év szavának – de mit is jelent pontosan az agyrothadás?
- Megfejtették egy 4500 éves társasjáték szabályait
- Különleges kincsekre bukkantak az Északi-tenger fenekén
Éppen csak elkerülte a Földet egy hűtőszekrény-méretű aszteroida, háromezer kilométeres magasságban hasított el az Antarktisz felett október 24-én. Jóval közelebb jött hozzánk, mint a Földdel együtt keringő (35 ezer kilométer magasan, geostacionárius pályán álló) kommunikációs műholdak gyűrűje, adta hírül tegnap a Livescience.
A 2021 UA1 névre keresztelt űrszikla a harmadik legközelebb elrepülő (valaha feljegyzett) aszteroida a sorban. A 2020 QG nevű társa valamivel közelebb merészkedett 2020 augusztusában, de az eddigi rekorder, a tavaly novemberi 2020 VT4 az ISS-sel nagyjából azonos magasságban, mindössze 400 kilométerrel a fejünk fölött száguldott tova.
Elvakít minket a Nap
Az esemény már ezért is érdekes, de úgy még inkább, hogy a mostani kozmikus szikla létezéséről senki sem tudott, ezért az érkezésére sem számított senki. Csak elhaladása után négy órával észlelték a meglepett csillagászok. Hiába fürkészi egyfolytában a kozmikus környezetünkben keringő aszteroidákat és üstökösöket a NASA Föld-közeli Objektumkutatási Központja (CNEOS), a Nap irányából közeledő objektumokat ma még nem tudják azonosítani. Így bármikor meglephet minket egy alattomos űrszikla. (A 2021 UA’ elhaladását ezen a szimulátoron lehet megnézni.)
Ha ez a kétméteres kőtömb elérte volna a légkört, valószínűleg porrá égett volna, mielőtt elérte volna a talajt. Nem úgy, mint az utóbbi idők legnagyobb, 15 méteres meteorja, amelynek több darabja az Urál-hegység déli részén található Cseljabinszk városa mellett csapódott a földbe 2013 februárjában.
Érkezése szintén meglepetés volt, 54 ezer kilométer per órás sebességgel tűnt fel a tíztonnás égitest, és a felszín felett körülbelül 20 kilométeres magasságban, hatalmas robajjal darabokra robbant szét. Az egyik földet érő meteoritdarab hatméteres krátert hagyott maga után.
A NASA becslése szerint legalább húsz hirosimai atombombának megfelelő energia szabadult fel a meteor felrobbanásakor. Akkora volt az ereje, hogy több kilométeres körzetben megremegtek az épületek, betörtek az ablakok, egy üzem 600 négyzetméteres teteje beomlott, a mobiltelefonok elnémultak. Sok százan sebesültek meg, többen súlyosan.
Eddig körülbelül 27 000 Föld-közeli objektumot azonosítottak, amelyek közül körülbelül 9800 legalább 140 méter átmérőjű, 890 pedig 1 kilométeres. Ezeket folyamatosan szemmel tartják; ha egy 300 méteres aszteroida eltalálna minket, az olyan lenne, mintha 65 ezer hirosimai atombombát dobnának le ránk. Egy ekkora, űrből jött látogató fél kilométer mély krátert ütne a földbe.