Mit üzennek azok a csodálatos bélféregpeték?

Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i. e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (i. e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről.

 a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közös kutatása szerint.

A mintegy 2700 éves bélféregpeték maradványait az Armon Hanacív nevű lakónegyednél feltárt palota kertjében található „pottyantós” kő illemhely alatt találták meg. A pöcegödörből üledékmintákat gyűjtő kutatást Dafna Langgut vezette, aki többek közt a Tel-avivi Egyetem Régészeti Tanszékének is munkatársa. A feltárt parazitapetéket fénymikroszkóp alatt azonosította.

 A bélférgek olyan paraziták, amelyek hasfájást, hányingert, hasmenést és viszketést okoznak, némelyikük különösen veszélyes a gyerekekre, alultápláltsághoz, fejlődési lemaradáshoz, idegrendszeri károsodáshoz, extrém esetekben akár halálhoz is vezethet.

Az illemhelyként szolgáló gödröt egy négyzet alakú mészkőlap fedte, közepén egy lyukkal.

A kiépített vécék rendkívül ritkák voltak abban az időszakban Izrael földjén, a luxust jelezték, státuszszimbólumnak számítottak, melyet csak a gazdagok és a magas rangúak engedhettek meg maguknak

– hangsúlyozta a kutatónő. Akkoriban gyógyszer hiányában nehéz vagy lehetetlen volt a felépülés a lakosság jelentős részét – a leletek szerint a gazdagokat is – érintő bélférgességből, a fertőzöttek életük végéig szenvedhettek a parazitáktól.

A ma már Jeruzsálemhez tartozó, de az ókori városon kívül, délre található királyi birtok az időszámításunk előtti 7. század közepéből, a késő vaskorból származik.

Az archeoparazitológiának nevezett kutatások során a bélféregpeték mikroszkopikus maradványait vizsgálják, megismerik a betegségek és a járványok történetét, és információt nyernek a korabeli higiéniáról, életmódról és az egészségügyi feltételekről.