Be lehet-e zárni a pokol kapuját?

Az eddigi próbálkozások ugyanis kudarcot vallottak, az alvilági hely pedig mindmáig zavartalanul üzemel. Most azonban az asztalra csapott a földi élet jóformán minden szakágában jeleskedő, megjegyezhetetlen nevű türkmén elnök (Gurbanguly Berdimuhamedow), és környezetvédelemre, általános népjólétre és a szemük láttára elégő profitra hivatkozva utasította a tudósokat, oltsák már el végre azt az 51 éve egyfolytában lobogó tűzkatlant.

A geológuskörökben – a közeli kisváros után – Darvaza-gázkráternek nevezett különös jelenséget minden más földi halandó a pokol kapujaként ismeri. Nem egészen természeti (vagy természetfeletti?) erők alkották a pokolnak ezt a bugyrát, ugyanis szovjet geológusok is tevékenyen részt vettek a projektben.

Nem jött be az orosz rulett

Olajat kerestek az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó tagköztársaság kietlen vidékén, és 1971-ben találtak is egy reményteli lelőhelyet. A fúrótorony alatt azonban váratlanul beomlott a talaj, a torony pedig egy hetven méter széles és harminc méter mély földgázbarlangba zuhant. Feltörő olajszökőkút helyett pedig földgáz (metángáz) áradt szét a levegőben. Ezért a szakmai stáb puszta elővigyázatosságból nagyvonalú szakmai döntést hozott:

Pár hétből aztán (eddig) 51 év lett, a földgáz ugyanis csak nem akar kifogyni. Nem is érdemes arra várni, hogy a forrás maholnap kiapad, mivel Türkmenisztán a világ egyik legnagyobb olaj- és gázmezeje felett éli dolgos mindennapjait. Annyi van belőlük, hogy 1993 és 2017 között minden türkmén állampolgárnak ötven köbméter gáz és gázerőművekben termelt 35 kilowattóra elektromos áram járt havonta.

a pokol kapuja az ország egyik ikonikus turistalátványosságává avanzsált. Irodák tucatjai szerveznek utakat ide a világ minden tájáról. A lánglelkű elnök azonban döntött: beáldozza a turistaspektákulumot, és a biztos bevétel mellett teszi le voksát.

A kérdés csak az, hogyan zárják el végleg a pokol tüzét. Merthogy tíz éve tettek már rá egy kísérletet. Temérdek földdel mint afféle óriásdugóval akarták lefojtani a metánt és eloltani a lángokat. A földgáz azonban más utakon újra a felszínre tört, és más lángmintázatban ugyan, de rendületlenül égett tovább.

Tudósokkal túl könnyű lenne

Az elnök pedig rúgott egy parádés öngólt: spórolásra hivatkozva 2019-ben bezárta a Türkmén Tudományos Akadémiát és az összes kutatóintézetet. Pontosabban úgy rendelkezett, hogy három év alatt fokozatosan minden állami forrást megvon a tudósoktól. Nem tombol tehát a szakértelem mostanában arrafelé.

Azért akadnak ötletek. Adja magát például a vízzel oltás, csakhogy egy sivatagban kissé körülményes lenne kivitelezni. Ígéretesebb megoldásnak tűnik a kráter oldalából lefúrni a kilométeres mélységben lévő földgáz forrásához,

Akárhogyan is fognak hozzá, a fekete színű autókat (a fehérre álmodott fővárosból) kitiltó, mindeközben kiválóan gitározó, éneklő, dj-ző, bicikliversenyeket utcahosszal nyerő, lóról rappelő türkmén elnök egyben fergeteges (eddig veretlen) raliversenyző is. Természetesen többször megfordult a pokol tornácán, ahol lélegzetelállító drifteléssel mutatta fel (a huszadik perctől) lefegyverző szaktudását, vídiakeménységű eltökéltségét és akadályokat porrá zúzó, tántoríthatatlan hitét. Úgy tűnik, a pokoli kapuzárási pánikban egyelőre csak benne bízhatnak arrafelé.

(Borítókép: A pokol kapuja 2013. február 12-én Türkmenisztánban. Fotó: Giles Clarke / Getty Images)