Mégsem az űrből érkezett a világ legnagyobb gyémántja?

Most mutatták be először a nagyközönségnek a kristályt, mivel birtokosa több mint két évtizedig rejtegetve őrizte. Az 55 oldalú, 555 karátos (111 grammos) drágakőért 7 millió dollárt (2,2 milliárd forintot) remél az árverező cég és a homályba burkolódzó, titokzatos tulajdonos a február 3-a és 9-e közötti aukción.

Nemcsak szokatlan színe, súlya és formája miatt páratlan ez a gyémánt, hanem azért is, mert az űrből érkezhetett. Az Enigma az emberiség által ismert egyik legritkább, milliárdéves kozmikus csoda, és 2,6–3,8 milliárd évvel ezelőtt egy meteorittal vagy egy becsapódó aszteroidával került a Földre – állítja az aukciósház.

Ahogyan a fehér gyémánt, úgy a fekete is tiszta szénből keletkezett, és gigászi nyomások préselték össze kristállyá. A kérdés csak az, hogy itt, a Föld mélyén, a földköpenyben történt a csoda, vagy az Univerzum egy másik tájékán? Most több tudós is megszólalt, és az aukciósházzal ellentétben a földi genezist tartják valószínűbbnek.

Nem is olyan régóta ismerjük a fekete gyémántokat: először 1841-ben bukkant rájuk egy portugál felfedező Brazíliában, és „carbonado”-nak nevezte el őket, mivel elsőre úgy néztek ki számára, mint az egyszerű faszéndarabok.

Fekete, fehér, igen, nem

A Sotheby's is karbonádó gyémántként írja le az Enigmát, amely azért fekete, mert nagy sűrűségű, nem átlátszó ásványi zárványok találhatók benne. Amíg a fehér gyémántok fényét és csillogását a szabályos, tetraéder alakú kristályszerkezet adja, addig a fekete gyémántokban a szénatomok hatszögletű komplex szerkezetben kapcsolódnak egymáshoz. Ezért nem is ragyognak.

Az Enigma attól is különleges, hogy sötétebb árnyalatú, mint sok más társa. Uránban gazdag foszfátokat is tartalmaz, amelyek „sugárzási fényudvarokat” generálnak a felületi pórusok körül, ezek pedig csapdába ejtik a fényt.

Fent vagy lent?

Nem lehet teljesen kizárni persze, hogy a karbonádók, így az Enigma is, valóban földönkívüliek, ahogy azt az aukciósház hirdeti. Találtak már meteoritok anyagában meglapuló fekete gyémántokat, de ezek általában nagyon aprók voltak, meg sem közelítették a rekorder kristályt. Ezért geológusok szerint valószínűtlen, hogy egy ekkora darab más világokból repült volna hozzánk.

Más elméletek azt feltételezik, hogy nagyobb járműveken, például a Földnek csapódó aszteroidákon is iderepülhettek, a gyémántok pedig irdatlan szupernóvákban fogantak, de egyelőre egyik elképzelést sem támasztja alá elegendő bizonyíték.

Sokkal valószínűbb, hogy az Enigma szülőhazája,

Méghozzá 1300 Celsius-fokos, ötvenezerszeres felszíni nyomású pokoli helyeken, egy-két ezer méter mélyen a lábunk alatt, ahol a szerves szenet kemény kötésű kristályokká nyomják össze a titáni erők, és már csak némi vulkánosság kell, hogy a felszínre – és szerencsés esetben a szemünk elé – kerüljön a csiszolatlan drágakő.

Érdekes, de az összes ismert karbonádót kizárólag Brazíliában vagy a Közép-afrikai Köztársaságban találták. Csak az okoz fejtörést, hogy közülük a legidősebb korát nagyjából 3,8 milliárd évesre becsülik. Összeillenek ugyan, a két ország egykoron a Rodinia néven ismert szuperkontinensen valószínűleg szomszédok lehettek,

Ezért szerves anyag, így szén sem halmozódhatott fel nagy mennyiségben. Arra több mint 3 és fél milliárd évet kellett várni még, egészen a karbon korig, amikor hirtelen annyi lett belőlük, hogy az akkor burjánzó növényvilág maradványait bányásszuk ki ma is a szénbányákból.

Nem tisztázott tehát még, hogyan keletkeztek a fekete gyémántok. És az Enigma sem adja magát könnyen, már csak azért sem, mert szépen, alaposan megvágták és megcsiszolták, eltüntetve róla minden nyomot, amely az eredetére utalhatna. Csak abban lehet bízni, hogy az új tulajdonos nem dugja majd el újra a kíváncsi szemek elől, és ahelyett, hogy a magángyűjteményébe rejtené, nyilvánosan is bemutatja.

(Borítókép: A világ legnagyobb csiszolt gyémántja, a fekete színű Enigma, a Sotheby's aukciósházban Dubajban 2022. január 17-én. Fotó: Giuseppe Cacace / AFP)