A madarak megmondják, milyen idő lesz

Őseink tudták ezt, nem véletlenül maradt ránk több szólás és közmondás a madarakkal kapcsolatban. A „nem lát több gólyát” azt jelentette, nem éri meg a tavaszt, vagy gondolhatunk az egyértelmű „sok fecske az ősz jele” mondásra is.

A tévedhetetlen madarak

A madarak viselkedésében rengeteg nyomot találhatunk az időjárásra vonatkozóan. Mindenki ismeri azt a hiedelmet, hogy ha alacsonyan repül a fecske, esni fog. Kár, hogy ma már alig látni fecskéket a sok permetezés és fészekleverés miatt! A világ sok részén a természettel harmóniában élő gazdák még mindig figyelnek a madarak jeleire. Egy 110 ember bevonásával készített indiai tanulmány bebizonyította, hogy az állatok viselkedésének megfigyelésével meg lehet jósolni az időjárást. 

2014-ben Amerikában, Tenessee-ben figyelték meg a kutatók, hogy egy csapat aranyszárnyú poszáta hirtelen eltűnt korábbi élőhelyéről, és gyorsvágtában 1500 kilométert repültek 5 nap alatt, noha láthatóan semmi nem változott életkörülményeikben. Néhány nappal később tornádók tarolták le lakhelyüket. A Berkeley-i egyetem tudósai szerint a poszáta képes érzékelni a mi fülünk számára hallhatatlan frekvenciákat is, így előre látja, vagyis inkább hallja a veszélyt.

Rossz időben jó helyen

Ha eső közeledik, a levegő páratartalma a magasabb régiókban megemelkedik, a levegőmolekulák között finom vízcseppek szorítanak helyet maguknak, a nyomás csökken. Ha a madarak fél kilométer magasban repülnek, a víz hozzátapad a tollazatukhoz, a nyomásesés és a páratartalom kibillenti az egyensúlyukból és megzavarja őket. Így nehezebb lesz repülniük, és inkább leereszkednek a talaj közelébe. Ha viszont száraz és sűrű a levegő, meleg idő várható, és a madarak inkább feljebb emelkednek a hűvösbe. Ha a fecskék alacsonyan repülnek, akkor rovarokra vadásznak, amelyek az eső közeledtére előbújnak a földből. A sirályok a partokon kutatnak menedék után, ha vihar közeledik, a többi szárnyas inkább fedezéket keres. 

Ha mégis szélben-esőben cikázó madarakat látunk, sejthetjük, hogy a viharnak egyhamar nem lesz vége. Ők ugyanis tudják, hogy nem érdemes várni a rossz idő elvonulására, úgyhogy éhségükben dacolnak vele. Megfigyelhetjük, hogy a jó hőérzékeléssel megáldott pintyek, vörösbegyek és szarkák is a házak közelében keresnek menedéket, ha érzik a hideg közeledtét. Ilyenkor lepillanthatnak az ólban lapuló, behúzott fejű kacsa- és libakollégákra, akik szárnyaik alá dugják fejüket a hideg ellen. A költöző bíbic viselkedése is árulkodó, közvetlenül a hűvösebb idő beköszönte előtt utazik.

Ha eltűnnek szárnyas barátaink

A madarakat azonban nem mindig lehet látni. Viszont ha jól figyelünk, meghallhatjuk a feketerigó énekét, amivel az esős időszakot jelzi, vagy a gólyák kiáltását, ami a szelet előlegezi meg. A csend azonban a vihar előhírnöke! A költöző madarak viselkedése is segíthet az időjárás előrejelzésében. Ha indulniuk kellene, de mégsem teszik, sejthetjük, hogy rossz idő jön, mert nem merik vállalni a kockázatot a hosszabb utazásra. Gondolniuk kell a vándorlás alatt a menedékre  és a táplálékra is. Ha nekilódulnak, valószínűleg tiszta és derült idő várható napokig.

(Borítókép: Egy bíbic tárja szét szárnyait 2019. június 19-én. Fotó: JUAN MABROMATA / AFP)