A vegyi anyagok túltermelése veszélyezteti az ökológiai egyensúlyt

A kémiai szennyezőanyagok termelésének és kibocsátásának növekedése már összeegyeztethetetlen bolygónk biztonságos működésével – ezt állapította meg a szintetikus vegyi anyagokhoz kapcsolódó első értékelés, amelyet tizennégy kutató végzett, és amelynek eredményét január 18-án tették közzé az Environmental Science and Technology című folyóiratban.

2009-ben egy nemzetközi kutatócsoport kilenc, Földünkre vonatkozó határértéket állapított meg, amelyeket tilos túllépni, mert veszélybe kerülne a bolygó egyensúlya. Ezek egyike a kémiai szennyezés. A többi határérték a klímaváltozást, a biodiverzitás erózióját, a nitrogén és a foszfor globális zavarait, a földhasználat megváltozását, az óceánok elsavasodását, az ózonréteg pusztulását, a légköri aeroszolokat, az édesvízhasználatot érinti. 2015-ben a tudósok megállapították, hogy a határértékek közül négyet (éghajlat, biodiverzitás, nitrogén- és foszforciklus) már túlléptünk.

A svéd, dán, svájci, brit és kanadai egyetemeken dolgozó kutatók az új tanulmányban kifejtik, hogy az emberiség túllépte a kémiai környezetszennyező anyagokkal – köztük a műanyagokkal – kapcsolatos határt. Azt a nem meglepő tényt konstatálták, hogy a vegyszerek száma évről évre nő, szám szerint pedig 350 000 különféle vegyi anyag van a globális piacon. Ezek többnyire műanyagok, növényvédő szerek, ipari vegyszerek, háztartási vegyszerek, antibiotikumok és egyéb gyógyszerek.

– állítja Patricia Villarubia-Gómez, a tanulmány társszerzője és a Stockholmi Resilience Center tagja. Ha konkrétan a műanyagokról van szó, ezek össztömege a bolygón több mint kétszerese az összes élő emlős tömegének. A megemelkedett környezeti és egészségügyi kockázatokat azonban nem ellenőrzik. Bethanie Carney Almroth, a Göteborgi Egyetem kutatója azt mondja:

Olyan gyorsan jelennek meg ezek a szennyezőanyagok a környezetben, hogy a kormányok fel sem tudják mérni a globális és regionális kockázatokat.

Néhány ilyen szennyezőanyag széles körben elterjedt az egész világon. 

Elsöprő bizonyítékunk van a Föld rendszereire gyakorolt negatív hatásokról, beleértve a biológiai sokféleséget és a biogeokémiai ciklusokat

– mondja Carney Almroth. Ezek a szennyezőanyagok rendkívül tartósak lehetnek. A műanyagok például több mint tízezer egyéb vegyi anyagot tartalmaznak, amelyek lebomlása új anyagkombinációkat hoz létre. 

A szennyezőanyagok környezetbe történő kibocsátása ezért a sok országban alkalmazott szabályok ellenére növekedni fog. Az Európai Unió például 2019 októberében egy vegyi anyagokra vonatkozó stratégiát fogadott el, amely előírja a legártalmasabb anyagok, például az endokrinkárosító anyagok fokozatos kivonását a fogyasztási cikkekből. A kockázatkezelés terén azonban nagy különbségek vannak a világ különböző régióiban. Bár jelentős fejlesztések is történtek bizonyos területeken, ezeket a szennyezőanyagokat továbbra is előállítják, és szinte semmilyen szabályozás nem vonatkozik a használatukra.

Azonnali cselekvést sürgetnek

A kutatók fokozott fellépést szorgalmaznak a szennyezőanyagok termelésének és kibocsátásának csökkentésére, ugyanakkor megjegyzik, hogy ha sikerül is az ajánlatos mértékben csökkenti a termelést és kibocsátást, nagy részük fennmarad, és továbbra is veszélyesen hatnak a környezetre. Azonnali cselekvésre szólítanak fel, és szorgalmazzák az újra felhasználható anyagok gyártását, a vegyi anyagok és a termékek újrahasznosításra való tervezését és a vegyi anyagok jobb szűrését biztonság és tartósság szempontjából. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó felső határokhoz hasonlóan a szerzők a szennyezőanyagokra is ilyen felső határokat követelnek.

Dolgoznunk kell azon, hogy szigorú korlátozásokat tegyünk a vegyszerek előállítására és kibocsátására vonatkozóan

– mondja Carney Almroth. Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) is reagált a tanulmányra, és közzétették, hogy olyan innovatív megoldásokon dolgoznak, mint az ipari szimbiózis, vagy a káros anyagok gyártási folyamatokból való kivonása. A CEFIC azt is bejelentette, hogy támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint a Responsible Care, amely megköveteli a vegyianyag-gyártóktól, hogy folyamataik környezetvédelmi teljesítményének javításával vagy a hulladék minimalizálásával lépjenek túl a szabályozási előírásokon.

A tanulmány végén a kutatók szorgalmazzák egy nemzetközi tudományos és szakpolitikai testület létrehozását, amely felügyeli a vegyi anyagokat és a hulladékot.

(Borítókép:  ANDREW KASUKU / AFP)