![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
A vegyi anyagok túltermelése veszélyezteti az ökológiai egyensúlyt
![000 15L4UG](https://kep.index.hu/1/0/4166/41660/416603/41660320_969226a7250b216d0e26f5fba54763ee_wm.jpg)
További Tudomány cikkek
-
A világ legnagyobb föld alatti termáltavát fedezték fel Albániában
- Azt hiszi, van saját padja a Városligetben? Hát tényleg van
- A tudomány végre kiderítette, hogyan kell tökéletes tojást főzni, de van egy bökkenő
- Aszteroida veszélyezteti a Földet és a Holdat, csúcseszközhöz nyúlt a NASA és az ESA
- Fenyegető veszélyben van Szantorini, ahol megmozdult a föld
A kémiai szennyezőanyagok termelésének és kibocsátásának növekedése már összeegyeztethetetlen bolygónk biztonságos működésével – ezt állapította meg a szintetikus vegyi anyagokhoz kapcsolódó első értékelés, amelyet tizennégy kutató végzett, és amelynek eredményét január 18-án tették közzé az Environmental Science and Technology című folyóiratban.
2009-ben egy nemzetközi kutatócsoport kilenc, Földünkre vonatkozó határértéket állapított meg, amelyeket tilos túllépni, mert veszélybe kerülne a bolygó egyensúlya. Ezek egyike a kémiai szennyezés. A többi határérték a klímaváltozást, a biodiverzitás erózióját, a nitrogén és a foszfor globális zavarait, a földhasználat megváltozását, az óceánok elsavasodását, az ózonréteg pusztulását, a légköri aeroszolokat, az édesvízhasználatot érinti. 2015-ben a tudósok megállapították, hogy a határértékek közül négyet (éghajlat, biodiverzitás, nitrogén- és foszforciklus) már túlléptünk.
A svéd, dán, svájci, brit és kanadai egyetemeken dolgozó kutatók az új tanulmányban kifejtik, hogy az emberiség túllépte a kémiai környezetszennyező anyagokkal – köztük a műanyagokkal – kapcsolatos határt. Azt a nem meglepő tényt konstatálták, hogy a vegyszerek száma évről évre nő, szám szerint pedig 350 000 különféle vegyi anyag van a globális piacon. Ezek többnyire műanyagok, növényvédő szerek, ipari vegyszerek, háztartási vegyszerek, antibiotikumok és egyéb gyógyszerek.
A vegyszerek gyártása 1950 óta 50-szeresére nőtt. 2050-re várhatóan megháromszorozódik
– állítja Patricia Villarubia-Gómez, a tanulmány társszerzője és a Stockholmi Resilience Center tagja. Ha konkrétan a műanyagokról van szó, ezek össztömege a bolygón több mint kétszerese az összes élő emlős tömegének. A megemelkedett környezeti és egészségügyi kockázatokat azonban nem ellenőrzik. Bethanie Carney Almroth, a Göteborgi Egyetem kutatója azt mondja:
Olyan gyorsan jelennek meg ezek a szennyezőanyagok a környezetben, hogy a kormányok fel sem tudják mérni a globális és regionális kockázatokat.
Néhány ilyen szennyezőanyag széles körben elterjedt az egész világon.
Elsöprő bizonyítékunk van a Föld rendszereire gyakorolt negatív hatásokról, beleértve a biológiai sokféleséget és a biogeokémiai ciklusokat
– mondja Carney Almroth. Ezek a szennyezőanyagok rendkívül tartósak lehetnek. A műanyagok például több mint tízezer egyéb vegyi anyagot tartalmaznak, amelyek lebomlása új anyagkombinációkat hoz létre.
A szennyezőanyagok környezetbe történő kibocsátása ezért a sok országban alkalmazott szabályok ellenére növekedni fog. Az Európai Unió például 2019 októberében egy vegyi anyagokra vonatkozó stratégiát fogadott el, amely előírja a legártalmasabb anyagok, például az endokrinkárosító anyagok fokozatos kivonását a fogyasztási cikkekből. A kockázatkezelés terén azonban nagy különbségek vannak a világ különböző régióiban. Bár jelentős fejlesztések is történtek bizonyos területeken, ezeket a szennyezőanyagokat továbbra is előállítják, és szinte semmilyen szabályozás nem vonatkozik a használatukra.
Azonnali cselekvést sürgetnek
A kutatók fokozott fellépést szorgalmaznak a szennyezőanyagok termelésének és kibocsátásának csökkentésére, ugyanakkor megjegyzik, hogy ha sikerül is az ajánlatos mértékben csökkenti a termelést és kibocsátást, nagy részük fennmarad, és továbbra is veszélyesen hatnak a környezetre. Azonnali cselekvésre szólítanak fel, és szorgalmazzák az újra felhasználható anyagok gyártását, a vegyi anyagok és a termékek újrahasznosításra való tervezését és a vegyi anyagok jobb szűrését biztonság és tartósság szempontjából. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó felső határokhoz hasonlóan a szerzők a szennyezőanyagokra is ilyen felső határokat követelnek.
Dolgoznunk kell azon, hogy szigorú korlátozásokat tegyünk a vegyszerek előállítására és kibocsátására vonatkozóan
– mondja Carney Almroth. Az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) is reagált a tanulmányra, és közzétették, hogy olyan innovatív megoldásokon dolgoznak, mint az ipari szimbiózis, vagy a káros anyagok gyártási folyamatokból való kivonása. A CEFIC azt is bejelentette, hogy támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint a Responsible Care, amely megköveteli a vegyianyag-gyártóktól, hogy folyamataik környezetvédelmi teljesítményének javításával vagy a hulladék minimalizálásával lépjenek túl a szabályozási előírásokon.
A tanulmány végén a kutatók szorgalmazzák egy nemzetközi tudományos és szakpolitikai testület létrehozását, amely felügyeli a vegyi anyagokat és a hulladékot.
(Borítókép: ANDREW KASUKU / AFP)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)