Az orosz–ukrán konfliktusba a környezet is belehalhat

Az orosz–ukrán háború nemcsak az embereket és városokat fenyeget, hanem egyben hatalmas károkat okoz a környezetnek is. Elég csak a folyamatos bombázások és a hatalmas katonai járművek okozta légszennyezésre, a megsérült vízvezetékek miatt szennyezetté váló ivóvízre és folyókra, a fegyveresekkel körbevett atomerőművekre vagy a konfliktus miatt élelemhiánnyal küzdő államokra gondolni. 

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja már a fegyveres konfliktus első napjaiban aggodalmát fejezte ki az emberéletekért és a környezetért, ugyanis felmerült a veszélye annak is, hogy az országban található atomerőművek támadása és ellenőrzés alá vonása során komoly radioaktív szennyeződés lepheti el a régiót, ha valami nem úgy sül el, ahogyan az oroszok tervezik. Egy ilyen katasztrófa több ezer évre tönkretenné a régió ökoszisztémáját. 

Az orosz csapatok a katonai célpontok mellett az infrastruktúrára is komoly támadást mértek, így több városban és területen teljesen megszűnt a gáz-, víz- és elektromos szolgáltatás. Ukrajnában több olyan kohászati üzem, gyár, vagy egyéb energiaszolgáltató üzem működik, amelyeket támadás ért vagy elfoglaltak. 

Az Amnesty International arra hívja fel a figyelmet, hogy az atomerőművek mellett ezek is potenciális veszélyt jelenthetnek, ugyanis egy támadás esetén ezekből is rendkívül nagy szennyeződése juthatna a környezetbe. 

„Kelet-Ukrajna tele van ipari létesítményekkel, például kohászati üzemekkel, vegyi gyárakkal, erőművekkel és bányákkal” – mondta a Gristnek a szervezet Válság- és környezetvédelmi részlegének vezetője, Richard Pearshouse. „A harcok rendkívüli mérgező szennyezést okozhatnak, így súlyos egészségügyi hatások ronthatják tovább a helyi lakosság már amúgy is szörnyű humanitárius válságát.”

A problémák azonban nemcsak közvetlenül Ukrajnára korlátozódnak, egész Európában, de még Afrikában is érezhető hatásai lesznek a háborúnak. Ugyanis a háborúval sújtott országot a régió egyik legnagyobb búzatermelőjeként tartják számon, a teljes termény 40 százalékát pedig csak közel-keleti és afrikai országokban értékesítik. Így a háború nagy vesztesei pont azok lesznek, akiknél alapból is hatalmas problémát jelent a megfelelő élelmezés. Az ENSZ figyelmeztet, az élelmiszerhiányt a fegyveres konfliktus biztosan tovább fogja növelni, emiatt azonnal véget kell annak vetni. 

A fekete-tengeri térségből a gabona kiáramlásának megszakítása tovább növeli az árakat és az élelmiszerinflációt egy olyan időszakban, amikor a gabona megfizethetősége világszerte problémát okoz a Covid–19-világjárvány okozta gazdasági károk miatt

 – írta David Beasley, a Világélelmezési Program ügyvezető igazgatója közleményében.

A nyugat-ukrajnai válság miatti aggodalom nem újkeletű dolog, a 2014-ben kezdődött konfliktus az erősen iparosodott Donbászt érintette főként, amely alapvetően is a legszennyezettebb régiói közé tartozik az országnak, így a háborús helyzet csak tovább ront a helyzeten. A régió küzd a bányászatból, kohászatból és vegyiparból származó hulladék kezelésével, emiatt a konfliktus kitörésekor többet is be kellett zárni ezek közül. 

A vízellátás és a helyi folyók szennyezettsége már a 2014-es konfliktus kirobbanása óta sújtja a régiót,  az UNICEF szerint emiatt komoly kihívást jelent a főzés, az ivás, a kézmosás és a megfelelő tisztálkodás is. A február végén kirobbant konfliktus első napján egy bombázás következtében 48 település maradt víz nélkül. A szeparatisták által ellenőrzött területeken az ellenőrizetlen és tisztítatlan szennyvíz bejutott a Donyec folyóba is, ami komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a környéken élők számára, akiknek a folyóból kiinduló vezetékek szolgáltatják az ivóvizet. 

Emellett az elhagyatott vagy megsérült bányák – amelyek radioaktív anyagokat, nehézfémeket, higanyt, arzént és ólmot tartalmaznak – feltöltődtek vízzel, amely így szennyeződve, tisztítás hiányában a talajvízbe is beszivárgott. 

A gyakori ágyúzás, bombázás és a taposóaknák használatának elterjedése a klímaváltozás szárító hatását tovább súlyosbította, így 2014 óta egyre gyakoribbak a komoly erdőtüzek az országban. Az ENSZ riportja szerint 530 ezer hektárnyi terület semmisült meg tüzekben a háború óta, köztük 18 természetvédelmi területet is részben vagy teljesen elpusztult. 

Donbász egy ökológiai katasztrófa szélén van, amelyet a levegő, a talaj és a víz szennyezése okoz, amiért a nagy mennyiségű bombázás felel

– mondta Leila Urekenova, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának elemzője. „Sürgősen szükség van ökológiai monitorozásra, a fegyveres konfliktusból eredő környezeti kockázatok felmérésére és azok minimalizálására."

(Borítókép: Kiégett autók Kijevben 2022. március 7-én. Fotó: Hennadii Minchenko / Ukrinform / NurPhoto via Getty Images)