110 évig rosszul tudtuk Machu Picchu nevét

Brian S. Bauer, a chicagói Illinois-i Egyetem antropológusa és Donato Amado Gonzales, a perui Kulturális Minisztérium munkatársa átfogó vizsgálatba kezdtek, és újra elemezték az összes elérhető forrást a hegyi városról.

Először is Hiram Bingham, a Yale Egyetem régészének, az elhagyatott település feltárójának eredeti jegyzeteit tanulmányozták. Ő volt az, aki 1906 és 1915 között öt kalandos régészeti expedíciót vezetett Peruba, az utolsó inka főváros, Vilcabamba felkutatására, amikor 1911 júliusában találkozott Melchor Arteaga indián földművessel, aki beszélt neki egy Huayna Picchu nevű helyről. Ráadásul ez a név szerepel egy 1904-es atlaszban is. De egy helyi birtokos is azt mondta Binghamnek, hogy a romokat Huayna Picchunak hívják.

Egy gyarmatosítás korabeli, 1568-as spanyol dokumentum egyszerűen csak Pichónak (Picchu) nevezi, későbbi iratok pedig megemlítik, hogy

A zavart vélhetően egy 1782-es tulajdonlevél okozhatta, amely rögzíti, hogy a szellemvárost és a körülötte fekvő földeket Marcos Antonio de la Camara y Escuerdo parancsnok 450 pezóért megvásárolta. A húszoldalas iratban a romváros Machu Picchu néven szerepel.

Kutatók szerint azonban a legerősebb bizonyíték éppen az lehet, hogy a Picchu, de még inkább a Huayna Picchu név mennyire jól ismert, míg a Machu Picchu alig. Amíg a Machu a legmagasabb hegyre utal, addig Huayna a legközelebbi sziklás csúcsra utal, és az inkák inkább a szirt után (amely mellé tökéletesen illeszkedő csiszolt vörös gránitból felépítették várost), nevezték el a helyet, és nem a legmagasabb környékbeli csúcsra utalva.

Újrafelfedezése előtt már kifosztották

Az Andok hegyláncai között, csaknem megközelíthetetlen hegynyergen megbújó erődített várost a spanyol gyarmatosítók elől visszahúzódó Pacsakutek Jupanki inka király parancsára építették 1450 körül, és 1570-ben hagyták el, majd több száz évig feledésbe merült.

Amikor 1914-ben és 1915-ben Hiram Bingham feltárta a várost, rengeteg sírt, kerámiát, bronz- és rézeszközt (karkötő, füldísz, dísztű, kés, fejsze) talált, arany- és ezüsttárgyakat viszont nem. Feltételezik, azért nem, mert az 1867-ben arra járó Augusto Berns német üzletember – több forrás szerint is – aranybányász céget alapított, és ennek jogcímén kifosztotta a romvárost.

(Borítókép: A Machu Picchu szentély inka romjai 2014. január 18-án Cusco Peru közelében. Fotó:  Justin Setterfield/Getty Images)