Tényleg kevesebben szavaznak a rossz idő miatt?
További Tudomány cikkek
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint most vasárnap eleinte felhős idő várható, majd egyre nagyobb területen szakadozik fel a felhőzet. Reggelig még eshet (a havas eső sem kizárt), de napközben már csak elszórtan lehetnek záporok, néhol hózápor is. A hajnali –2 és +3 Celsius-fokos hőmérséklet legfeljebb 4, 9 fokra emelkedik a délutáni órákra.
Hűvös nap lesz tehát április 3-án, vasárnap, ráadásul szeles is. Nem éppen víkendbarát időjárás.
Akkor most a vártnál alacsonyabb részvételre és otthon maradó, passzív tömegekre lehet számítani? Választási hajlandóságunk tényleg ennyire az elemek szeszélyeitől függ? Van összefüggés az időjárás és a választási részvétel között? A válaszhoz megnéztük az eddigi választási évek választási napjainak időjárását és a részvételi arányokat.
Választási meteorológia
1990. március 25-én, a rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választás első fordulójában borult, nyugaton esős idő volt, a részvételi arány pedig 65,11 százalék. A második fordulóban (április 8-án) még kellemetlenebbül alakult a légköri helyzet, nyugaton még havazott is, a választásra jogosultak 45,54 százaléka ment el szavazni.
(rossz, kellemetlen idő – nagyon alacsony részvétel)
1994. május 8-án ragyogó tavaszi nap köszöntötte a választások első fordulóját. A kellemes 14–20 fokban a választóképes polgárok 68,92 százaléka járult az urnák elé. A május 29-i második forduló napján ellenben zivatarok és jégeső várta a szavazókat, akik 55,12 százalékban dacoltak az elemekkel.
(finom idő – magas részvétel)
(zivataros idő, jégeső – alacsony részvétel)
1998. május 10-én, az első forduló napján kitört a nyár, a 25–30 fokos melegben Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a legtöbben fittyet hánytak szabadságjogaikra és érvénytelen lett az első választási forduló. Az ország többi részén csak 56,26 százaléknyian vették a fáradságot. A második fordulóban, május 24-én hűvösebb volt, 15–18 fok, a részvétel azonban csak hajszálnyival nőtt (57,01 százalék).
(ragyogó nyári idő – alacsony részvétel)
(mérsékelten hűvös idő – alacsony részvétel)
2002. április 7-ét, az első forduló napját nem neveznénk ideálisnak: eső, hó, szél és 4–10 fok. Mégis rekordrészvétel (70,53 százalék). Április 21-e, a második forduló derűs, tavaszias nap volt, a részvétel még a két héttel korábbit is meghaladta (73,51 százalék).
(hideg, szeles, esős idő – magas részvétel)
(lágy tavaszi idő – magas részvétel)
2006-ban az április 9-i első fordulóban 11–18 fokot mértek az országban, egész nap sütött a nap, és egy csepp eső sem esett. A polgárok 67,83 százaléka húzta el maga mögött a szavazófülke függönyét. Április 23-án 15–23 fok és derűs idő csalogatta az öntudatos lakosságot. Közepes sikerrel, a választók 64,39 százaléka élt jogaival.
(szép, napos idő – közepesen magas részvétel)
(még szebb, napos idő – közepesen magas részvétel)
2010. április 11-én többnyire felhős volt az ég, országszerte eső, záporok, zivatarok borzolták a kedélyeket, 9 és 14 fok közötti hőmérsékleten. Budapesten még hűvösebb volt, 8 és fél fok (ami 1,4 fokkal alacsonyabb, mint a sokévi átlag). Mindez 64,2 százalékos részvételi hajlandóságra volt elég.
A második fordulóban, április 25-én derült, napos időnek és 17–22 foknak örülhetett Magyarország, de úgy tűnik, ez nem igazán hatotta meg a választókat, mert csak 46,6 százalékuk ikszelt azon a napon.
(felhős, esős idő – közepesen magas részvétel)
(szép tavaszi idő – nagyon alacsony részvétel)
2014. április 6-án az első egyfordulós választás napján a derűs délelőttöt borús délután követte, sok helyen esett is, nem volt viszont hűvös (16–22 fok). A 18 év felettiek 61,2 százaléka aktivizálta magát politikailag.
(bolondos, de nem hűvös idő – közepesen magas részvétel)
2018. április 8-án újra bolondos és szeszélyes időjárás játszott a választók idegeivel: délelőtt borús, délután naposabb idő, itt-ott záporral és 10–21 fok közötti hőmérséklettel. Úgy látszik, hiába, a választók 70,2 százaléka csak azért is kifejezte pártszimpátiáját.
(szeszélyes idő – magas részvétel)
Befolyásol, de kiket?
Ha megnézzük az eredményeket, igencsak nehéz bármilyen egyértelmű összefüggést is felfedezni. Ha esik és fúj, vagy ha langy tavaszi szellő lengedez a verőfényben, akkor is lehet magas vagy alacsony a részvétel. Alapos kutatások is ugyanezt támasztották alá, hogy nincs érdemi korreláció a kellemetlen (például esős) időjárás és a választási kedv között.
Habár valószínűleg befolyásolja a részvételt, nem tudni, milyen irányba.
Ha tombolnak az elemek, az jó eséllyel visszavetheti a részvételt,
de egy szimpla esős, szeles nap vélhetően csak a passzívabb polgárokat marasztalja otthon. Az aktív bizonytalanokat vagy az impulzusszavazókat nem annyira a felhőzet, csapadék és hőmérsékleti értékek, esetleg a hőérzet érdeklik, hanem inkább az utolsó napok hírei, benyomásai.
(Borítókép: Szavazásra várakozók Újbudán a Bocskai István Általános Iskolánál az országgyűlési képviselő-választás napján 2018. április 8-án. Az országban itt volt a legmagasabb, 10 764 a szavazásra átjelentkezők száma. Fotó: Mohai Balázs / MTI)