További Tudomány cikkek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
- Ufószkeptikusok, itt a magyarázat, miért nem találkoztunk még a földönkívüliekkel
A Science folyóiratban 2022. április 7-én megjelent tanulmány a Tara Oceans expedíció kutatási eredményeit mutatja be. A Tara tudósai a világ összes nagy vizéből 35 000 vízmintát gyűjtöttek, és ezeket elemezték tudományos és környezetvédelmi céllal, továbbá meg akarták ismerni az RNS-vírusok (amelyek az örökletes genetikai információt közvetítik a DNS-től a fehérjeszintézis helyszínére) szerepét a tengeri ökoszisztémában. Eddig az RNS-vírusokról nem sokat tudtunk azon kívül, hogy fontos szerepet játszanak a fertőző betegségekben (pl. a Covid–19-ben, az influenzában).
Az 5500 új vírusfaj osztályozásához ki kellett bővíteni a meglévő taxonómiát, és új szinteket kellett létrehozni, mivel az RNS-vírusok eddig meglévő ötfokú osztályozása már nem volt elég. Öt újabb kategóriát alkottak, amelyekbe még több ezer új fajt lehet csoportosítani. A kutatók elmondták, hogy olyan genetikai szekvenciákat vizsgáltak, amelyeket kis vízi organizmusokból vontak ki (például planktonokból). Az RdRp nevű ősi gént kutatták, amely minden RNS-vírusban megtalálható, de más vírusokból és sejtekből hiányzik. Ez a gén szükséges az új vírusok replikációjához. Egy hiányzó láncszemre is ráleltek az RNS-vírus evolúciójában, a Taraviricota vírusra.
Az RdRp lehet az egyik legrégibb gén, már a DNS előtt létezhetett. Most több mint 44 000 szekvenciát azonosítottak ezzel a génnel.
Hogy az új vírusok felfedezése jó vagy rossz hír? A kutatók úgy vélik, legalább 1 milliárd vírus van a tengerekben, és ha sikerül azonosítani őket, könnyebb lesz megérteni az óceáni ökoszisztéma működését, mivel ennek egyfajta szabályozói. Ezt a gyakorlatban úgy lehet elképzelni, hogy ha egy szervezet túlságosan elterjed, a vírusok megtámadják, és megakadályozzák, hogy dominánssá váljon, és felborítsa a kényes vízi egyensúlyt. Megfertőzhetik a mikroorganizmusokat, a növény- és állatvilágot, de nem jelentenek veszélyt az emberre! A felfedezés a klímatudósokat is segítheti, hogy jobban megértsék az óceánok szén-dioxid-megkötésének szisztémáját.
(Borítókép: Mario Tama / Getty Images)