Új bizonyítékok kerültek elő az ősi maja naptárról
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A naptár eddigi kormeghatározása megdőlni látszik.
A maja naptár régebbi időkre nyúlik vissza, mint eddig gondolták – erre következtettek a kutatók egy most megtalált több mint 2220 éves falfestményből. A lelet arra utalhat, hogy a maja kultúra legalább 150 évvel korábbi, mint azt felételezték.
A naptár akkor tett szert igazi ismertségre, mikor kiderült, hogy 2012-re jósolta a világ végét. De semmi nem történt tíz évvel ezelőtt sem, bár Roland Emmerich 3 évvel korábban rendezett egy igen gyenge katasztrófafilmet 2012 címen, a maják jóslataira támaszkodva. 2020-ra is jósolt egy apokalipszist, és bár minden elég rossz irányba ment, nem történt meg a nagy összeomlás.
A maja naptár jelentősége, hogy az egyetlen megfejtett, Amerikában őshonos írásrendszert és kifinomult matematikai szisztémák leírását rejti, ezért igazán érdekes az antropológusok számára. A Science Advances beszámolója szerint a Las Pinturas piramiskomplexum mostani feltárása azt sejteti, hogy a naptár a Krisztus előtti harmadik században keletkezett. A guatemalai piramis romjai között talált falfestmény-töredékek a maják szertartásait és mitológiai jeleneteit ábrázolják. A „7 szarvas” jellel ellátott töredezett darabokat most ugyanabban a piramisban találták, ahonnan már korábban előkerültek a preklasszikus maja kultúra egész falfestményei is.
A leghíresebb falrész a maja eredetmitológia jeleneteit ábrázolja és körülbelül Kr. e. 100-ból származik. A piramisok valószínűsíthetően hét szakaszban épültek, az alapokat 2002 óta kutatják. Ekkor a régészek még régebbi alkotásokra bukkantak, amelyek radiokarbonos kormeghatározás és hieroglif stílus alapján i.e. 300 és 200 közé datálhatók.
A most feltárt „7 szarvas” töredékek valószínűleg egy dátumot jelezhettek a 260 napos vallási ünnepek ütemezésére használt Tzolkin nevű naptárban – mondta el David Stuart, a Texasi Egyetem professzora.
A 260 napos naptár a Nap, a Hold és a bolygók mozgásának megfigyelésén és egy rituális cikluson alapult. Az ókorban egész Közép-Amerikában használták ezt a fajta felosztást. A naptár olyan mélyen beágyazódott a kultúrába, hogy túlélte a gyarmatosítás és a kulturális elnyomás öt évszázadát, legalább 2200 évig volt használatban és egyes bennszülött törzsek még ma is támaszkodnak rá. A tanulmányban vizsgált 11 San Bartolo-falfestményen látható „7 szarvas” és más jelölések a régió akkori érett művészeti és írásbeli hagyományaira utalnak, ami a tudósokat arra engedte következtetni, hogy jól bejáratott, még ősibb időkre is visszavezethető hagyományos írásmóddal van dolgunk.
(Borítókép: Ősi maja naptár. Fotó: Erich Andres/United Images via Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
