Iskolatévé: A műértelmezés buktatói a magyarérettségin

A koronavírus-járvány miatt 2020-ban az iskolák és a tanárok többsége átállt az online oktatásra, amit az Index is megpróbált akkor a saját eszközeivel támogatni. Elindult az Iskolatévé projekt, amellyel az érettségizők felkészülését segítették – a közreműködő tanárok többek közt matematika-, történelem-, valamint magyarnyelv- és irodalomórákat tartottak heteken át a felületünkön.

A nagy sikerű kezdeményezés, amely nemcsak az érettségizőknek, hanem minden diáknak, fiatalnak, szülőnek és nagyszülőnek is szól, idén folytatódik: mostantól két héten keresztül láthatnak rotációban előadásokat matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom, valamint informatika tantárgyakból mindennap délután 4 órai kezdettel az Indexen. 

Elsőként Szecsődi Tamás Leó, a Szent István Gimnázium magyartanárának előadását mutatjuk be, aki műértelmező szövegalkotásban igyekszik a középszintű érettségire készülő diákokat segíteni.

Amit a középszintű magyarnyelv- és irodalomérettségiről tudni kell:

• A tanulót a saját magyartanára értékeli
• 150 pontot lehet elérni, az osztályzatok ponthatárai: 30, 60, 90, 120 pont
• Írásbeli 1. feladatrész: szövegértés és rövid szöveg alkotása (90 perc, 50 pont)
• Írásbeli 2. feladatrész: műértelmező szövegalkotás (150 perc, 50 pont)
• Szóbeli: irodalom, nyelvtan – tételfelelés (50 pont)

Szecsődi tanár úr ezúttal az írásbeli érettségi második feladatrészében nyújt segítséget. Ezen a vizsgán két feladattípus közül lehet választani: vagy egy művet, általában egy novellát próbál meg értelmezni a vizsgázó, vagy összehasonlító elemzést végez két mű között, ami az utóbbi években általában két vers összevetését jelentette. A dolgozat tartalmára 25 pontot kaphat az érettségiző, illetve újabb 25 pontot az elemzés nyelvi minőségére. Az Iskolatévé első részéből az is kiderül, milyen elvek és javítókulcsok alapján értékelik a tanulók vizsgamunkáit.

Nehéz és könnyű novellák

Ha valaki egy mű értelmezését választja, az esetek többségében egy magyar írótól származó, körülbelül 2-4 oldalas, az utóbbi 150 évben keletkezett alkotást kap, ami majdnem biztos, hogy egy novella lesz. Érdemes ezért a műfaj sajátosságait átnézni, illetve a tanórákon már elemzett alkotásokat fellapozni, mert ha az ember kap egy ismeretlen novellát, és a motívumok, a cselekmény vagy a szereplők karaktere alapján összehasonlítást akar végezni, illetve párhuzamokat vonni, akkor jó, ha van a fejében egy novellatár, ahonnan válogatni tud. 

Léteznek nehéz és könnyű novellák, illetve fontos azt is tudni, mitől óvakodjon az ember az elemzés során. Szecsődi tanár úr a háromlépcsős módszerre esküszik, szerinte ugyanis ezzel mindenféle szöveghez viszonylag magabiztosan közelíthet az ember.

Példaként felhozta Bodor Ádám Állatkert című novelláját, amit 2015-ben kellett értelmezniük az érettségizőknek. Ezt azért tartja nehéznek, mert egyéb, ez esetben történelmi és pszichológiai tudást, illetve beleérző képességet igényel a szöveg megértése. Mikszáth Kálmán Szűcs Pali szerencséje című műve, amit 2021-ben kaptak feladatul a vizsgázók, már bizonyos szempontból könnyűnek mondható, ám ennek az alkotásnak az elemzésénél pont a történet egyszerűsége okozhat nehézséget. A két novella értelmezésén keresztül Szecsődi tanár úr több olyan hibafaktorra is felhívta a figyelmet, amit érdemes a vizsgázóknak megjegyezniük, hogy más művek esetén is elkerüljék őket.

Hogy a háromlépcsős elemzés pontosan mit takar, az Szecsődi Tamás Leó következő előadásából derül ki, amit szerdán délután 4 órakor láthatnak az Indexen. Holnap, azaz hétfőn a matematikaérettségihez adunk segítséget Gódor Zoltán, a Rapid Matek alapítójának közreműködésével.