Iskolatévé: Mitizálás és önmitizálás Ady Endre költészetében

Míg az Iskolatévé korábbi adásaiban Szecsődi Tamás Leó novellákkal foglalkozott, most lírikus alkotásokat vett elő. Bár az írásbeli érettségi második feladata egy verselemzés, ezt megelőzvén a Szent István Gimnázium magyartanára ezúttal egy olyan, műelemzés-központú szóbeli tétellel készült, amely lírai művekre, versekre épül.

A középszintű érettségin megkerülhetetlen szerzők, azaz Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila közül Szecsődi tanár úr egy Ady-tétellel készült.

Szemben az emberfelettivel: mitizálás és önmitizálás Ady Endre költészetében

Az oktató szerint ha egy tétel egy szerző életművére épül, szerencsés, ha a diák azzal kezdi a feleletet, hogy mond néhány mondatot magáról a szerzőről. Ezt követően lehet rátérni magára a tételre, amit Szecsődi tanár úr ez esetben három vers elemzésére épített fel. 

• Harc a Nagyúrral
• Az ős Kaján
• A Sion-hegy alatt

Elsőként megnézte a versek közös tartalmi alapvetését, ami a fenti művek esetén nem más, mint hogy a lírai én szemben áll egy-egy emberfeletti alakkal. Ezt követően megvizsgálta, hogy ezek a figurák illeszkednek-e valamiféle hagyományba, illetve mennyire számítanak önálló, eredeti alakoknak. Fontos az is, hogy mit jelent, ha egy szerző mitizál, illetve a versek szerkezeti felépítését is érdemes vizsgálni, ami a kiválasztott művek esetén hasonló. Ezenkívül az sem hanyagolható el, ki az, aki beszél a versekben, és mi az, amit közben tesz. Azt is elmagyarázta, mit jelent a művekben az önmitizálás, illetve sorra vette annak egyéb eseteit is a szerző költészetében. A tétel zárásaként pedig Ady Endre költészetének modernségéről beszélt, beleértve a toposzszerű költői képek mellett az egyéni szimbólumalkotásokat is.

A következő részben Szecsődi tanár úr az összehasonlító elemzéssel foglalkozik majd, melynek során két konkrét szöveget fog egymással összevetni. Tartsanak velünk vasárnap is, amikor Gódor Zoltánnal matekozunk majd.