![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![GettyImages-1230302510](https://kep.index.hu/1/0/4303/43030/430301/43030104_7b37d7b6c1ab0a0fb331fb96ed5e95e5_wm.jpg)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
Valószínűleg megváltozik A másodperc meghatározása a következő évtizedben, mert a látható fényre támaszkodó atomórák sokkal pontosabbak lehetnek, mint a céziumos időmérők.
Júniusban a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal nyilvánosságra hozhatja azokat a kritériumokat, amelyek a másodperc új meghatározásához szükségesek – írja a Livescience.
A jelenlegi szabványos másodperc egy 1957-es, céziumos izotóppal végzett kísérleten alapul. A cézium természetes rezonanciafrekvenciája a céziumatomok 9 192 631 770-szeres ketyegését okozta másodpercenként. A másodperc kezdeti meghatározása a nap hosszához volt kötve, de ez olyan, nem állandó dolgokhoz kapcsolódott, mint a Föld forgása és más égi objektumok helyzete.
Az új atomórák viszont olyan atomok oszcillációját mérik, amelyek sokkal gyorsabban ketyegnek, mint a céziumatomok, ha az elektromágneses spektrum látható tartományában fénnyel pulzálnak. A gyorsaság miatt finomabb felbontású másodpercet tudnak meghatározni.
Albert Einstein és a relativitáselmélet
A végtelenül pontos órák eléréséhez a kutatók szinte abszolút nulla fokra hűtik az atomokat, és lézernyalábokkal besugározzák őket, majd lemérik az atomok rezgésszámát.
Miért fontos, hogy egyre pontosabb atomórák mérjék a másodperceket?
Einstein relativitáselmélete alapján tudjuk, hogy a tömeg és a gravitáció torzítja az időt, vagyis az idő lassabban ketyeghet alacsonyabb helyeken, ahol erősebb a gravitációs tér, mint például a Mount Everesten, ahol gyengébb a gravitáció.
Az idő áramlásában bekövetkező apró változások észlelése új felfedezésekhez vezethet: az ultrapontos órák észlelhetik az idő kicsiny lassulását a sötét anyag közelében.
Ez azért fontos, mert a sötét anyag nem figyelhető meg, hiszen semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el. Jelenlétére csak abból következtethetünk, hogy gravitációs hatással van a látható anyagra és háttérsugárzására.
![Albert Einstein](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4302/43029/430291/43029176_22642053325a709dd95925332cd96310_wm.jpg)
Hasonlóképpen módosítják az időt a gravitációs hullámok, a legnagyobbakat a Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory (LIGO) észleli, amely a fekete lyukak ütközései által okozott tér-idő ugrásokat méri. Az űrben lévő atomórák képesek érzékelni ezeket az idődilatációs hatásokat lassú gravitációs hullámoknál, például a kozmikus mikrohullámú háttérből származó gravitációs hullámoknál.
Ezek az úgynevezett ősi gravitációs hullámok, amelyek az ősrobbanás maradványai lehetnek
– mondta Jeffrey Sherman, a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet kutatója.
(Borítókép: Karol Serewis / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)